Ancient Greek-English Dictionary Language

ἀνάγω

Non-contract Verb; Transliteration:

Principal Part: ἀνάγω ἀνάξω ἀνήγαγον

Structure: ἀν (Prefix) + ά̓γ (Stem) + ω (Ending)

Sense

  1. (active) to lead up from a lower place to a higher
  2. (active) to bring back
  3. (middle voice, passive) to put out to sea, to set sail

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἀνάγω ἀνάγεις ἀνάγει
Dual ἀνάγετον ἀνάγετον
Plural ἀνάγομεν ἀνάγετε ἀνάγουσιν*
SubjunctiveSingular ἀνάγω ἀνάγῃς ἀνάγῃ
Dual ἀνάγητον ἀνάγητον
Plural ἀνάγωμεν ἀνάγητε ἀνάγωσιν*
OptativeSingular ἀνάγοιμι ἀνάγοις ἀνάγοι
Dual ἀνάγοιτον ἀναγοίτην
Plural ἀνάγοιμεν ἀνάγοιτε ἀνάγοιεν
ImperativeSingular ἀνάγε ἀναγέτω
Dual ἀνάγετον ἀναγέτων
Plural ἀνάγετε ἀναγόντων, ἀναγέτωσαν
Infinitive ἀνάγειν
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀναγων ἀναγοντος ἀναγουσα ἀναγουσης ἀναγον ἀναγοντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἀνάγομαι ἀνάγει, ἀνάγῃ ἀνάγεται
Dual ἀνάγεσθον ἀνάγεσθον
Plural ἀναγόμεθα ἀνάγεσθε ἀνάγονται
SubjunctiveSingular ἀνάγωμαι ἀνάγῃ ἀνάγηται
Dual ἀνάγησθον ἀνάγησθον
Plural ἀναγώμεθα ἀνάγησθε ἀνάγωνται
OptativeSingular ἀναγοίμην ἀνάγοιο ἀνάγοιτο
Dual ἀνάγοισθον ἀναγοίσθην
Plural ἀναγοίμεθα ἀνάγοισθε ἀνάγοιντο
ImperativeSingular ἀνάγου ἀναγέσθω
Dual ἀνάγεσθον ἀναγέσθων
Plural ἀνάγεσθε ἀναγέσθων, ἀναγέσθωσαν
Infinitive ἀνάγεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀναγομενος ἀναγομενου ἀναγομενη ἀναγομενης ἀναγομενον ἀναγομενου

Imperfect tense

Aorist tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • ἀνελάμβανεν δὲ καὶ τὰσ οὐσίασ πολλῶν καὶ τοσαῦτα χρήματα συνήθροισεν ὡσ καὶ φρέατα πληρῶσαι πλείονα, ἐξαπέστειλεν δὲ καὶ ἐπὶ τὴν χώραν ὥσπερ ὁδοιδόκουσ τῶν ἀποχωρούντων, οἵτινεσ αὐτοὺσ ἀνῆγον ὡσ αὐτὸν καὶ ἀκρίτουσ ἀπώλλυεν προβασανίσασ καὶ στρεβλώσασ. (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 5, book 5, chapter 52 2:2)
  • ‐ οὗτοσ γὰρ μέγιστοσ παρ’ αὐτοῖσ δεσμόσ ἐστιν ‐ ἀνῆγον ὡσ τὸν ἄρχοντα, παρ’ ὧν δὴ καθ’ ὁδὸν ἠκούσαμεν ὡσ ἡ μὲν νῆσοσ εἰή τῶν Μακάρων προσαγορευομένη, ἄρχοι δὲ ὁ Κρὴσ Ῥαδάμανθυσ. (Lucian, Verae Historiae, book 2 6:3)
  • "καθ’ ὃν δὲ χρόνον θαλασσοκρατοῦντεσ ’ͅ Ἀθηναῖο ι ἀνῆγον εἰσ ἄστυ τὰσ νησιωτικὰσ δίκασ γραψάμενόσ τισ καὶ τὸν Ἡγήμονα δίκην ἤγαγεν εἰσ τὰσ Ἀθήνασ, ὁ δὲ παραγενόμενοσ καὶ συναγαγὼν τοὺσ περὶ τὸν Διόνυσον τεχνίτασ προσῆλθε μετ’ αὐτῶν Ἀλκιβιάδῃ βοηθεῖν ἀξιῶν. (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 9, book 9, chapter 71 3:16)
  • κομισθείσησ δὲ τῆσ μαντείασ οἵ τε Ἀχαιοὶ σύμπαντεσ ἥσθησαν, καὶ διαφερόντωσ οἱ Σικυώνιοι μεταβαλόντεσ εἰσ ἑορτὴν τὸ πένθοσ εὐθὺσ ἐκ τοῦ Αἰγίου τὸν νεκρὸν ἐστεφανωμένοι καὶ λευχειμονοῦντεσ ὑπὸ παιάνων καὶ χορῶν εἰσ τὴν πόλιν ἀνῆγον, καὶ τόπον ἐξελόμενοι περίοπτον ὥσπερ οἰκιστὴν καὶ σωτῆρα τῆσ πόλεωσ ἐκήδευσαν. (Plutarch, Aratus, chapter 53 3:1)
  • ὡσ δ’ ἑώρων τό τε βάθοσ τοῦ συνασπισμοῦ καὶ τῶν ἀνδρῶν τὸ μόνιμον καὶ παρεστηκόσ, ἀνῆγον ὀπίσω καὶ σκίδνασθαι δοκοῦντεσ ἅμα καὶ διαλύειν τὴν τάξιν ἐλάνθανον ἐν κύκλῳ περιβάλλοντεσ τὸ πλινθίον αὐτῶν. (Plutarch, chapter 24 3:2)

Synonyms

  1. to bring back

  2. to put out to sea

Derived

Similar forms

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION