προσαγορεύω
Non-contract Verb;
자동번역
Transliteration:
Principal Part:
προσαγορεύω
προσαγορεύσω
προσηγόρευσα
προσηγορεύθην
Structure:
προς
(Prefix)
+
ἀγορεύ
(Stem)
+
ω
(Ending)
Etym.: theAtt. aor. is prosei=pon
Sense
- to address, greet, accost, we are, spoken to
- to address or greet as, to bid
- to call by name, call
Conjugation
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- δείσασ δ’ ὁ Ἅβρων φεύγει εἰσ Κόρινθον, ἀναλαβὼν τὴν γυναῖκα καὶ τοὺσ οἰκέτασ, ἐν Μελίσσῳ, κώμῃ τινὶ τῆσ Κορινθίων χώρασ ἔνθα καὶ παῖδα γεννήσασ Μέλισσον προσηγόρευσεν, ἀπὸ τοῦ τόπου θέμενοσ τοὔνομα αὐτῷ. (Plutarch, Amatoriae narrationes, chapter 2 6:1)
- Ὅτι δὲ ἐσπούδαστο παρὰ τοῖσ Σικελιώταισ ὁ κότταβοσ δῆλον ἐκ τοῦ καὶ οἰκήματα ἐπιτήδεια τῇ παιδιᾷ κατασκευάζεσθαι, ὡσ ἱστορεῖ Δικαίαρχοσ ἐν τῷ περὶ ’ Ἀλκαίου, οὐκ ἀπεικότωσ οὖν οὐδ’ ὁ Καλλίμαχοσ Σικελὴν τὴν λάταγα προσηγόρευσεν. (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 15, book 15, chapter 7 1:6)
- "εἰ δὲ δὴ καὶ ὡσ ἔνι μάλιστα διήμαρτε τούτοισ ὁ Πλάτων, ὀνομάτων ὤφειλε συγχύσεωσ εὐθύνασ ὑπέχειν τοῖσ ἀκριβέστερον ἑλληνίζουσι τούτοισ καὶ καθαρώτερον διαλεγομένοισ, οὐχ ὡσ ἀναιρῶν τὰ πράγματα καὶ τοῦ ζῆν ἐξάγων ἡμᾶσ αἰτίαν ἔχειν, ὅτι τὰ γιγνόμενα οὐκ ὄντα, καθάπερ οὗτοι, προσηγόρευσεν. (Plutarch, Adversus Colotem, section 165)
- ἐκ δὲ τούτου προσεῖχεν ἀρξάμενοσ αὐτῇ, καὶ μάλιστα πασῶν ἔστερξε καὶ σοφὴν προσηγόρευσεν. (Plutarch, Artaxerxes, chapter 26 5:2)
- καὶ ἄνευ δὲ τῆσ κατάρασ ἀπρεπὴσ καὶ ἀνωφελὴσ ὁ θησαυρισμὸσ αὐτοῦ τῶν ἀλλοτρίων ἁμαρτημάτων ὥσπερ ἡ πόλισ, ἣν ἐκ τῶν κακίστων καὶ ἀναγωγοτάτων κτίσασ ὁ Φίλιπποσ Πονηρόπολιν προσηγόρευσεν. (Plutarch, De curiositate, section 10 2:1)
Synonyms
-
to address
-
to address or greet as
-
to call by name
- λέγω (to tell)
- ἐπιλέγω (to call by name)
- κέλομαι (to call by name, call)
- κλῄζω (to name, call, is)
- λέγω (to call by name, to call)
- ἐξονομάζω (to call by name)
- προσερέω (to call or name)
- προσφθέγγομαι (to call by a name, call)
- προσφωνέω (to call by name)
- φωνέω (I call by name, call)
- προσονομάζω (to call by a name, to give, the name)
- προσθροέω (to address, call by a name)
- κικλήσκω (to name, call by name, there is)
- αὐδάω (to call by name, call, reported of)
- ὀνομαίνω (to name or call by name, to name, repeat)
- ὑποκορίζομαι (to call by endearing names)
- ἀποκαλέω (to call, a name, to stigmatise as)
- ἀντονομάζω (to name instead, call by a new name)
- ἀναβοάω (to call on)
- ἀνακαλέω (to call)
- ἀυτέω (to call to)
- προσεννέπω (to call)
- ἐγκαλέω (to call in)
- εἰσάγω (to call in)
- μετακαλέω (to call in)
- εἰσκαλέω (to call in)
- ἐκκαλέω (to call on, to)
- ἐνέπω (to call)
- ἐπιφθέγγομαι (to call to)
- προσεῖπον (to call, to name, thou didst name)
- ὑποκορίζομαι (to call, by a bad name, to nickname)
- μετονομάζω (to call by a new name, called, by a new name - )
- ἐπονομάζω (to give a surname: to name or call, to be named, after)
Derived
- ἀγορεύω (to speak in the assembly, harangue, speak)
- ἀναγορεύω (to proclaim publicly, to be proclaimed)
- ἀνταγορεύω (to speak against, reply, to gainsay)
- ἀπαγορεύω (to forbid, to dissuade, to bid farewell to)
- διαγορεύω (to speak plainly, declare, to speak of)
- ἐξαγορεύω (to tell out, make known, declare)
- ἐπαναγορεύω (to proclaim publicly, proclamation is made)
- καταγορεύω (to denounce)
- προαγορεύω (to tell beforehand, to tell or declare beforehand that . ., to foretell)
- συναγορεύω (to join in advocating, advocate the same, with)
- ὑπαγορεύω (to dictate, to suggest)