προσεῖπον
Verb;
자동번역
Transliteration:
Principal Part:
προσεῖπον
Structure:
Etym.: used as aor2 of prosagoreu/w
Sense
- to speak to, to address, accost
- to address as, to bid, greeting
- to call, to name, thou didst name
Conjugation
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- τότε οὖν ἐγὼ τὴν σύριγγα λαβών, ἀποβεβλήκει γὰρ αὐτὴν ὑπὸ τοῦ δέουσ ‐ ἀλλὰ γὰρ ὁ διαιτητὴσ οὑτοσὶ πλησίον, ὥστε προσείπωμεν αὐτόν. (Lucian, Dearum judicium, (no name) 6:5)
- Χαλεπὸν μὲν ἄνθρωπον ὄντα δαίμονόσ τινοσ ἐπήρειαν διαφυγεῖν, πολὺ δὲ χαλεπώτερον ἀπολογίαν εὑρεῖν παραλόγου καὶ δαιμονίου πταίσματοσ, ἅπερ ἀμφότερα νῦν ἐμοὶ συμβέβηκεν, ὃσ ἀφικόμενοσ παρὰ σέ, ὡσ προσείποιμι τὸ ἑωθινόν, δέον τὴν συνήθη ταύτην φωνὴν ἀφεῖναι καὶ χαίρειν κελεύειν, ἐγὼ δὲ ὁ χρυσοῦσ ἐπιλαθόμενοσ ὑγιαίνειν σε ἠξίουν, εὔφημον μὲν καὶ τοῦτο, οὐκ ἐν καιρῷ δὲ ὡσ οὐ κατὰ τὴν ἑώ. (Lucian, Pro lapsu inter salutandum 1:1)
- ὦ πότνια βοτρυόδωρε τί προσείπω σ’ ἔποσ; (Aristophanes, Peace, Choral, strophe 3 1:1)
- πόθεν ἂν λάβοιμι ῥῆμα μυριάμφορον ὅτῳ προσείπω σ’; (Aristophanes, Peace, Choral, strophe 3 1:2)
- ἀλλὰ τῶν φίλων πλήρωμ’ ἀθροίσασ βουθύτῳ σὺν ἡδονῇ πρόσειπε, μέλλων Δελφίδ’ ἐκλιπεῖν πόλιν. (Euripides, Ion, episode, iambic 5:7)
- οἱ μὲν οὖν παρόντεσ ἄγχειν με καὶ παίειν ἐπειρῶντο ὡσ ἱερόσυλον, καὶ πρότερον ἔτι ἀγανακτήσαντεσ ὅτι Ἀλέξανδρον αὐτόν, ἀλλὰ μὴ προφήτην προσεῖπον ὁ δὲ πάνυ γεννικῶσ καρτερήσασ κατέπαυέν τε αὐτοὺσ καὶ ὑπισχνεῖτο τιθασόν με ῥᾳδίωσ ἀποφανεῖν καὶ δείξειν τὴν Γλύκωνοσ ἀρετήν, ὅτι καὶ τοὺσ πάνυ τραχυνομένουσ φίλουσ ἀπεργάζεται. (Lucian, Alexander, (no name) 55:4)
- ὥστε πολλάκισ ἐγὼ τὸν μὲν προσεῖπον Κάστορα Πολυδεύκην ὄντα, τὸν δὲ τῷ τοῦ Πολυδεύκουσ ὀνόματι. (Lucian, Dialogi deorum, 5:1)
- Φαλῆσ ἑταῖρε Βακχίου ξύγκωμε νυκτοπεριπλάνητε μοιχὲ παιδεραστά, ἕκτῳ σ’ ἔτει προσεῖπον ἐσ τὸν δῆμον ἐλθὼν ἄσμενοσ, σπονδὰσ ποιησάμενοσ ἐμαυτῷ, πραγμάτων τε καὶ μαχῶν καὶ Λαμάχων ἀπαλλαγείσ. (Aristophanes, Acharnians, Lyric-Scene, lyric1)
- ὡσ οὖν ἄρρενόσ τε τοῦ πρώτου καὶ θήλεοσ ὁμιλίᾳ τὰ πέντε γιγνόμενα γάμον οἱ Πυθαγόρειοι προσεῖπον. (Plutarch, De E apud Delphos, section 89)
- ταῦτα μὲν οὖν, ὡσ ἔφην, οἱ ποιηταὶ κολακεύοντεσ αὐτοῦ τὴν τύχην προσεῖπον· (Plutarch, De Alexandri magni fortuna aut virtute, chapter 1, section 9 7:4)
Synonyms
-
to speak to
- προσαυδάω (to speak to, address, accost)
- προσερέω (to speak to, address, accost)
- προσφωνέω (to call or speak to, address, accost)
- προσήγορος (addressing, accosting, the speaking)
- πρόσρησις (an addressing, accosting, to accost)
- προσμυθέομαι (to address, accost)
- κικλήσκω (to accost, address)
- μεταυδάω (to accost, address)
- προσεννέπω (to address, accost, I address)
- αὐδάω (to speak to, address, accost)
- πρόσφημι (to speak to, address)
- προσλέγομαι (to speak to, address, accost)
- προσαυδάω (to speak of, was addressed as)
- ὀνομάζω (I speak of by name, address by name)
- μεταυδάω (to speak among, to address)
- μετεῖπον (to speak among, address)
- μετάφημι (to speak among, to address)
- προσφθέγγομαι (to call to, address, accost)
- καθάπτω (do, accost or address, assailing or attacking . .)
- προσήγορος (accosted?)
- μετάφημι (to accost)
-
to address as
-
to call
- ὀνομακλήδην (calling by name, by name)
- κλητέος (to be called, named)
- προσαγορευτέος (to be called or named)
- ἐπωνύμιος (called by the name of)
- ἐξονομακλήδην (by name, calling by name)
- λέγω (to tell)
- προσερέω (to call or name)
- προσαγορεύω (to call by name, call)
- προσφθέγγομαι (to call by a name, call)
- προσφωνέω (to call by name)
- κλῄζω (to name, call, is)
- κέλομαι (to call by name, call)
- φωνέω (I call by name, call)
- ἐπιλέγω (to call by name)
- ἐξονομάζω (to call by name)
- λέγω (to call by name, to call)
- ἀναστενάζω (didst thou groan forth)