μετακαλέω
ε-contract Verb;
자동번역
Transliteration:
Principal Part:
μετακαλέω
μετακαλέσω
Structure:
μετα
(Prefix)
+
καλέ
(Stem)
+
ω
(Ending)
Sense
- to call away to another place, to call back, recall
- to call in
Conjugation
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- κατ’ Ἐμπεδοκλέα τοιαύτην γὰρ ἡ φιλία βούλεται ποιεῖν ἑνότητα καὶ σύμπηξιν, ἡ δὲ πολυφιλία διίστησι καὶ ἀποσπᾷ καὶ ἀποστρέφει, τῷ μετακαλεῖν καὶ μεταφέρειν ἄλλοτε πρὸσ ἄλλον οὐκ ἐῶσα κρᾶσιν οὐδὲ κόλλησιν εὐνοίασ ἐν τῇ συνηθείᾳ περιχυθείσῃ καὶ παγείσῃ γενέσθαι. (Plutarch, De amicorum multitudine, chapter, section 5 5:1)
- ὧν οὐχ ἥκιστα Σύλλασ ἐνέδωκεν ἀρχάσ, ἐπὶ τῷ διαφθείρειν καὶ μετακαλεῖν τούσ ὑπ’ ἄλλοισ ταττομένουσ καταχορηγῶν εἰσ τούσ ὑφ’ αὑτῷ καὶ δαπανώμενοσ, ὥστε ἅμα τούσ ἄλλουσ μὲν εἰσ προδοσίαν, τούσ δὲ ὑφ’ αὑτῷ εἰσ ἀσωτίαν διαφθείρων χρημάτων δεῖσθαι πολλῶν, καὶ μάλιστα πρὸσ τὴν πολιορκίαν ἐκείνην. (Plutarch, Sulla, chapter 12 9:1)
- τῶν Ταραντίνων βουλομένων ἐκ τῆσ Ἠπείρου Πύρρον μετακαλεῖν ἐπὶ τὸν κατὰ Ῥωμαίων πόλεμον καὶ τοὺσ κωλύοντασ ἐξελαυνόντων Μέτων τισ καὶ αὐτὸσ Ταραντῖνοσ, ἵνα τύχοι προσοχῆσ καὶ διδάξειεν αὐτούσ, ὅσα μετὰ τῆσ βασιλικῆσ ἐξουσίασ εἰσ πόλιν ἐλευθέραν καὶ τρυφῶσαν εἰσελεύσεται, συγκαθημένου τοῦ πλήθουσ παρῆν εἰσ τὸ θέατρον ἐστεφανωμένοσ ὥσπερ ἐκ συμποσίου, παιδίσκην περιειληφὼσ αὐλητρίδα κωμαστικὰ μέλη προσαυλοῦσαν. (Dionysius of Halicarnassus, Antiquitates Romanae, Books X-XX, book 19, chapter 8 2:1)
- καὶ πάνυ πολλὰ καὶ ἀναγκαῖα πράγματα κατὰ τοῦτον γενόμενα τὸν καιρὸν ἐπὶ τὴν ἰδίαν με ἀρχὴν μετακαλεῖ. (Dionysius of Halicarnassus, Antiquitates Romanae, Books X-XX, book 19, chapter 14 8:2)
- ἀλλ’ οἶμαι πολλὰ καὶ χαλεπὰ παρακολουθεῖ τῷ κρινομένῳ, καὶ μετακαλεῖ τὴν ψυχὴν ἀπὸ τῆσ ὀργῆσ ὁ κίνδυνοσ ἐπὶ τοὺσ ὑπὲρ τῆσ σωτηρίασ λόγουσ, καὶ διαλογισμὸν παρίστησι, μή τι παραλίπῃ τῶν κατηγορημένων. (Aeschines, Speeches, , section 1593)
Synonyms
-
to call away to another place
-
to call in
- ἐγκαλέω (to call in)
- εἰσκαλέω (to call in)
- προσεννέπω (to call)
- ἐκκαλέω (to call on, to)
- ἀυτέω (to call to)
- ἐνέπω (to call)
- ἀνακαλέω (to call)
- ἐπιφθέγγομαι (to call to)
- ἀναβοάω (to call on)
- εἰσάγω (to call in)
- βοάω (to call to one, call on)
- αὔω (to call upon)
- ἐπικέλομαι (to call upon)
- ἐκκαλέω (to call out to oneself)
- προσβοάομαι (to call to oneself, call in)
- προκαλέω (to call up or forth)
- θεοκλυτέω (to call on the gods)
- ἀνακαλέω (to call again and again)
- κλῄζω (to name, call, is)
- λέγω (to call by name, to call)
- προσαγορεύω (to call by name, call)
- προσφωνέω (to call by name)
- προσερέω (to call or name)
- κέλομαι (to call by name, call)
- φωνέω (I call by name, call)
- ἐξονομάζω (to call by name)
- ἐπιλέγω (to call by name)
- προσφθέγγομαι (to call by a name, call)
- λέγω (to tell)
- ἀνακαλέω (to call up the dead)
- βοάω (to call for, shout out for)
- κέλομαι (to call, call to, to call on for aid)
- βωστρέω (to call on, to call to aid)
- ἀναφθέγγομαι (to call out aloud)
- ἐπιφωνέω (to call out or address to)
- μαρτύρομαι (to call, to witness)
- ἐπικαλέω (to call in as witness)
- ἀνακαλέω (to call on, to cheer on)
- συμβοάω (to call on, at once)
- προσκαλέω (to call to, call on, summon)
- κικλήσκω (to call, summon)
- προσκαλέω ( to call to oneself, call to one)
Derived
- ἀνακαλέω (to call up the dead, to call again and again, to invoke)
- ἀποκαλέω (to call back, recall, to call away or aside)
- ἐκκαλέω (to call out or forth, summon forth, to call out to oneself)
- ἐπικαλέω (to call upon a god, invoke, to invite)
- καλέω (I call, summon, I invite)
- κατακαλέω (to call down, summon, invite)
- παρακαλέω (I appeal, I urge, I exhort)
- προκαλέω (to call forth, to call out to fight, challenge)
- προσκαλέω (to call to, call on, summon)
- προσπαρακαλέω (to call in besides, invite, to exhort besides)
- συγκαλέω (to call to council, convoke, convene)