- Greek-English Dictionary

Ancient Greek-English Dictionary Language

προσαγορεύω?

Non-contract Verb; 자동번역 Transliteration: prosagoreuō

Principal Part: προσαγορεύω προσαγορεύσω προσηγόρευσα προσηγορεύθην

Structure: προς (Prefix) + ἀγορεύ (Stem) + ω (Ending)

Etym.: theAtt. aor. is προσεῖπον

Sense

  1. to address, greet, accost, we are, spoken to
  2. to address or greet as, to bid
  3. to call by name, call

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular προσαγορεύω προσαγορεύεις προσαγορεύει
Dual προσαγορεύετον προσαγορεύετον
Plural προσαγορεύομεν προσαγορεύετε προσαγορεύουσι(ν)
SubjunctiveSingular προσαγορεύω προσαγορεύῃς προσαγορεύῃ
Dual προσαγορεύητον προσαγορεύητον
Plural προσαγορεύωμεν προσαγορεύητε προσαγορεύωσι(ν)
OptativeSingular προσαγορεύοιμι προσαγορεύοις προσαγορεύοι
Dual προσαγορεύοιτον προσαγορευοίτην
Plural προσαγορεύοιμεν προσαγορεύοιτε προσαγορεύοιεν
ImperativeSingular προσαγόρευε προσαγορευέτω
Dual προσαγορεύετον προσαγορευέτων
Plural προσαγορεύετε προσαγορευόντων, προσαγορευέτωσαν
Infinitive προσαγορεύειν
Participle MasculineFeminineNeuter
προσαγορευων προσαγορευοντος προσαγορευουσα προσαγορευουσης προσαγορευον προσαγορευοντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular προσαγορεύομαι προσαγορεύει, προσαγορεύῃ προσαγορεύεται
Dual προσαγορεύεσθον προσαγορεύεσθον
Plural προσαγορευόμεθα προσαγορεύεσθε προσαγορεύονται
SubjunctiveSingular προσαγορεύωμαι προσαγορεύῃ προσαγορεύηται
Dual προσαγορεύησθον προσαγορεύησθον
Plural προσαγορευώμεθα προσαγορεύησθε προσαγορεύωνται
OptativeSingular προσαγορευοίμην προσαγορεύοιο προσαγορεύοιτο
Dual προσαγορεύοισθον προσαγορευοίσθην
Plural προσαγορευοίμεθα προσαγορεύοισθε προσαγορεύοιντο
ImperativeSingular προσαγορεύου προσαγορευέσθω
Dual προσαγορεύεσθον προσαγορευέσθων
Plural προσαγορεύεσθε προσαγορευέσθων, προσαγορευέσθωσαν
Infinitive προσαγορεύεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
προσαγορευομενος προσαγορευομενου προσαγορευομενη προσαγορευομενης προσαγορευομενον προσαγορευομενου

Future tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular προσαγορεύσω προσαγορεύσεις προσαγορεύσει
Dual προσαγορεύσετον προσαγορεύσετον
Plural προσαγορεύσομεν προσαγορεύσετε προσαγορεύσουσι(ν)
OptativeSingular προσαγορεύσοιμι προσαγορεύσοις προσαγορεύσοι
Dual προσαγορεύσοιτον προσαγορευσοίτην
Plural προσαγορεύσοιμεν προσαγορεύσοιτε προσαγορεύσοιεν
Infinitive προσαγορεύσειν
Participle MasculineFeminineNeuter
προσαγορευσων προσαγορευσοντος προσαγορευσουσα προσαγορευσουσης προσαγορευσον προσαγορευσοντος
Middle
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular προσαγορεύσομαι προσαγορεύσει, προσαγορεύσῃ προσαγορεύσεται
Dual προσαγορεύσεσθον προσαγορεύσεσθον
Plural προσαγορευσόμεθα προσαγορεύσεσθε προσαγορεύσονται
OptativeSingular προσαγορευσοίμην προσαγορεύσοιο προσαγορεύσοιτο
Dual προσαγορεύσοισθον προσαγορευσοίσθην
Plural προσαγορευσοίμεθα προσαγορεύσοισθε προσαγορεύσοιντο
Infinitive προσαγορεύσεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
προσαγορευσομενος προσαγορευσομενου προσαγορευσομενη προσαγορευσομενης προσαγορευσομενον προσαγορευσομενου

Imperfect tense

Aorist tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular προσήγορευσα προσήγορευσας προσήγορευσε(ν)
Dual προσηγο῀ρευσατον προσηγόρευσατην
Plural προσηγο῀ρευσαμεν προσηγο῀ρευσατε προσήγορευσαν
SubjunctiveSingular προσαγορεύσω προσαγορεύσῃς προσαγορεύσῃ
Dual προσαγορεύσητον προσαγορεύσητον
Plural προσαγορεύσωμεν προσαγορεύσητε προσαγορεύσωσι(ν)
OptativeSingular προσαγορεύσαιμι προσαγορεύσαις προσαγορεύσαι
Dual προσαγορεύσαιτον προσαγορευσαίτην
Plural προσαγορεύσαιμεν προσαγορεύσαιτε προσαγορεύσαιεν
ImperativeSingular προσαγόρευσον προσαγορευσάτω
Dual προσαγορεύσατον προσαγορευσάτων
Plural προσαγορεύσατε προσαγορευσάντων
Infinitive προσαγορεύσαι
Participle MasculineFeminineNeuter
προσαγορευσας προσαγορευσαντος προσαγορευσασα προσαγορευσασης προσαγορευσαν προσαγορευσαντος
Middle
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular προσηγόρευσαμην προσηγο῀ρευσω προσηγο῀ρευσατο
Dual προσηγο῀ρευσασθον προσηγόρευσασθην
Plural προσηγόρευσαμεθα προσηγο῀ρευσασθε προσηγο῀ρευσαντο
SubjunctiveSingular προσαγορεύσωμαι προσαγορεύσῃ προσαγορεύσηται
Dual προσαγορεύσησθον προσαγορεύσησθον
Plural προσαγορευσώμεθα προσαγορεύσησθε προσαγορεύσωνται
OptativeSingular προσαγορευσαίμην προσαγορεύσαιο προσαγορεύσαιτο
Dual προσαγορεύσαισθον προσαγορευσαίσθην
Plural προσαγορευσαίμεθα προσαγορεύσαισθε προσαγορεύσαιντο
ImperativeSingular προσαγόρευσαι προσαγορευσάσθω
Dual προσαγορεύσασθον προσαγορευσάσθων
Plural προσαγορεύσασθε προσαγορευσάσθων
Infinitive προσαγορεύσεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
προσαγορευσαμενος προσαγορευσαμενου προσαγορευσαμενη προσαγορευσαμενης προσαγορευσαμενον προσαγορευσαμενου

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • οὐ προσαγορεύσεις εἰρηνικὰ αὐτοῖς καὶ συμφέροντα αὐτοῖς πάσας τὰς ἡμέρας σου εἰς τὸν αἰῶνα. (Septuagint, Liber Deuteronomii 23:7)
  • ἐγὼ γοῦν, ἔφη, ὅτε τὸ πρῶτον ἐπανῄειν ἀπὸ τῆς Ἑλλάδος, πλησίον που γενόμενος ἐπιστήσας ἐμαυτὸν λόγον ἀπῄτουν τῆς δεῦρο ἀφίξεως, ἐκεῖνα δὴ τὰ τοῦ Ὁμήρου λέγων τίπτ αὖτ, ὦ δύστηνε, λιπὼν φάος ἠελίοιο, τὴν Ἑλλάδα καὶ τὴν εὐτυχίαν ἐκείνην καὶ τὴν ἐλευθερίαν, ἤλυθες, ὄφρα ἴδῃς τὸν ἐνταῦθα θόρυβον, συκοφάντας καὶ προσαγορεύσεις ὑπερηφάνους καὶ δεῖπνα καὶ κόλακας καὶ μιαιφονίας καὶ διαθηκῶν προσδοκίας καὶ φιλίας ἐπιπλάστους· (Lucian, Nigrinus, Nigrinou Fiaosofia 17:1)
  • οἱ δ ὅλως οἰόνται λανθάνειν τοὺς ἀκούοντας, ὅταν βασιλέων καὶ αὐτοκρατόρων δεξιώσεις καὶ προσαγορεύσεις καὶ φιλοφροσύνας ἀπαγγέλλωσιν, ὡς οὐχ αὑτῶν ἐπαίνους ἀποδείξεις δὲ τῆς ἐκείνων ἐπιεικείας καὶ φιλανθρωπίας διεξιόντες. (Plutarch, De Se Ipsum Citra Invidiam Laudando, section 19 3:1)
  • ἤρεσκε δὲ καὶ τὸ περὶ τὰς δεξιώσεις καὶ προσαγορεύσεις φιλάνθρωπον αὐτοῦ καὶ δημοτικόν. (Plutarch, chapter 3 3:1)
  • οὐ γὰρ μόνον ἃ μετὰ τῶν ἄλλων ἔπραττεν ἀπὸ τοῦ κρατίστου χρηστότητος ἔφερεν αὐτῷ δόκησιν, ἀλλὰ πολὺ μᾶλλον ἃ κατ ἰδίαν ἐπιτηδεύων διετέλει, κατά τ ἀσπασμοὺς καὶ προσαγορεύσεις φιλανθρώπους καὶ τὰς ἄλλας τῶν πενήτων φιλοφρονήσεις. (Dionysius of Halicarnassus, Antiquitates Romanae, Books X-XX, book 10, chapter 57 6:2)

Synonyms

  1. to address

  2. to address or greet as

  3. to call by name

Related

명사

형용사

동사

부사

Derived

Similar forms

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION