Ancient Greek-English Dictionary Language

δυνατός

First/Second declension Adjective; Transliteration:

Principal Part: δυνατός δυνατή δυνατόν

Structure: δυνατ (Stem) + ος (Ending)

Etym.: du/namai

Sense

  1. strong, mighty
  2. (with infinitive) to be able to do
  3. (of outward power) powerful, influential
  4. able to produce

Examples

  • ταῦτα μὲν οὖν ἁπλῶσ ἂν εἶχον εἰπεῖν ὑπὲρ τῆσ τέχνησ, εἰ καὶ σοῦ διδαξαμένου με καὶ πολλὰ ἐπιμεληθέντοσ καὶ ἀναλώσαντοσ ὡσ μάθοιμι πρὸσ μίαν ὅμωσ θεραπείαν ταύτην, δυνατὴν οὖσαν, ἀντέλεγον. (Lucian, Abdicatus, (no name) 24:1)
  • "εἰ δὲ δὴ καὶ παντάπασιν ἀκρατῶσ ἔχουσι καὶ μανικῶσ πρὸσ πόλεμον, ἆρ’ οὐχὶ βέλτιον ἀλλαχόσε τὴν ὁρμὴν αὐτῶν τρέπειν, διὰ χειρὸσ ἔχοντα τὰσ ἡ νίασ, τῇ δὲ πατρίδι καὶ παντὶ τῷ Σαβίνων ἔθνει σύνδεσμον εὐνοίασ καὶ φιλίασ πρὸσ πόλιν ἀκμάζουσαν καὶ δυνατὴν γενέσθαι; (Plutarch, Numa, chapter 6 2:3)
  • οὐ γὰρ μόνον τὴν ἀρίστην δεῖ θεωρεῖν, ἀλλὰ καὶ τὴν δυνατήν, ὁμοίωσ δὲ καὶ τὴν ῥᾴω καὶ κοινοτέραν ἁπάσαισ· (Aristotle, Politics, Book 4 8:1)
  • ἀρετῇ δὲ πᾶσαν γῆν ὑπὸ τῆσ ἐνθάδε ὑπερβάλλεσθαι, διὸ καὶ δυνατὴν εἶναι τότε τρέφειν τὴν χώραν στρατόπεδον πολὺ τῶν περὶ γῆν ἀργὸν ἔργων. (Plato, Hippias Major, Hippias Minor, Ion, Menexenus, Cleitophon, Timaeus, Critias, Minos, Epinomis, 31:1)
  • ἐποίει τὰ κελευόμενα ὁ μάντισ καὶ μετ’ οὐ πολὺ παρῆν αἰσίουσ εἰληφέναι λέγων οἰωνοὺσ καὶ δυνατὴν εἶναι τὴν πρᾶξιν ἀποφαίνων. (Dionysius of Halicarnassus, Antiquitates Romanae, book 3, chapter 71 4:1)

Synonyms

  1. strong

  2. to be able to do

  3. able to produce

Related

Derived

Similar forms

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION