Ancient Greek-English Dictionary Language

ἀναβάλλω

Non-contract Verb; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: ἀναβάλλω

Structure: ἀνα (Prefix) + βάλλ (Stem) + ω (Ending)

Sense

  1. to throw or toss up
  2. to put back, put off, to put, off, to be adjourned
  3. to run
  4. to strike up, begin to play or sing
  5. to put off, delay
  6. to throw back or refer
  7. to throw one's cloak back, throw it over the shoulder, with one's cloak thrown up or back

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἀναβάλλω ἀναβάλλεις ἀναβάλλει
Dual ἀναβάλλετον ἀναβάλλετον
Plural ἀναβάλλομεν ἀναβάλλετε ἀναβάλλουσιν*
SubjunctiveSingular ἀναβάλλω ἀναβάλλῃς ἀναβάλλῃ
Dual ἀναβάλλητον ἀναβάλλητον
Plural ἀναβάλλωμεν ἀναβάλλητε ἀναβάλλωσιν*
OptativeSingular ἀναβάλλοιμι ἀναβάλλοις ἀναβάλλοι
Dual ἀναβάλλοιτον ἀναβαλλοίτην
Plural ἀναβάλλοιμεν ἀναβάλλοιτε ἀναβάλλοιεν
ImperativeSingular ἀναβάλλε ἀναβαλλέτω
Dual ἀναβάλλετον ἀναβαλλέτων
Plural ἀναβάλλετε ἀναβαλλόντων, ἀναβαλλέτωσαν
Infinitive ἀναβάλλειν
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀναβαλλων ἀναβαλλοντος ἀναβαλλουσα ἀναβαλλουσης ἀναβαλλον ἀναβαλλοντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἀναβάλλομαι ἀναβάλλει, ἀναβάλλῃ ἀναβάλλεται
Dual ἀναβάλλεσθον ἀναβάλλεσθον
Plural ἀναβαλλόμεθα ἀναβάλλεσθε ἀναβάλλονται
SubjunctiveSingular ἀναβάλλωμαι ἀναβάλλῃ ἀναβάλληται
Dual ἀναβάλλησθον ἀναβάλλησθον
Plural ἀναβαλλώμεθα ἀναβάλλησθε ἀναβάλλωνται
OptativeSingular ἀναβαλλοίμην ἀναβάλλοιο ἀναβάλλοιτο
Dual ἀναβάλλοισθον ἀναβαλλοίσθην
Plural ἀναβαλλοίμεθα ἀναβάλλοισθε ἀναβάλλοιντο
ImperativeSingular ἀναβάλλου ἀναβαλλέσθω
Dual ἀναβάλλεσθον ἀναβαλλέσθων
Plural ἀναβάλλεσθε ἀναβαλλέσθων, ἀναβαλλέσθωσαν
Infinitive ἀναβάλλεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀναβαλλομενος ἀναβαλλομενου ἀναβαλλομενη ἀναβαλλομενης ἀναβαλλομενον ἀναβαλλομενου

Future tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἀναβαλῶ ἀναβαλεῖς ἀναβαλεῖ
Dual ἀναβαλεῖτον ἀναβαλεῖτον
Plural ἀναβαλοῦμεν ἀναβαλεῖτε ἀναβαλοῦσιν*
OptativeSingular ἀναβαλοῖμι ἀναβαλοῖς ἀναβαλοῖ
Dual ἀναβαλοῖτον ἀναβαλοίτην
Plural ἀναβαλοῖμεν ἀναβαλοῖτε ἀναβαλοῖεν
Infinitive ἀναβαλεῖν
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀναβαλων ἀναβαλουντος ἀναβαλουσα ἀναβαλουσης ἀναβαλουν ἀναβαλουντος
Middle
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἀναβαλοῦμαι ἀναβαλεῖ, ἀναβαλῇ ἀναβαλεῖται
Dual ἀναβαλεῖσθον ἀναβαλεῖσθον
Plural ἀναβαλούμεθα ἀναβαλεῖσθε ἀναβαλοῦνται
OptativeSingular ἀναβαλοίμην ἀναβαλοῖο ἀναβαλοῖτο
Dual ἀναβαλοῖσθον ἀναβαλοίσθην
Plural ἀναβαλοίμεθα ἀναβαλοῖσθε ἀναβαλοῖντο
Infinitive ἀναβαλεῖσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀναβαλουμενος ἀναβαλουμενου ἀναβαλουμενη ἀναβαλουμενης ἀναβαλουμενον ἀναβαλουμενου

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • διαλεχθεὶσ δὲ τὰ πρέποντα τῷ καιρῷ καὶ πρὸσ τὸν Κάτλον ἐξορμήσασ, τοῦτόν τε παρεθάρρυνε καὶ τοὺσ αὑτοῦ μετεπέμπετο στρατιώτασ ἐκ Γαλατίασ, ὡσ δὲ ἀφίκοντο, διαβὰσ τὸν Ἠριδανὸν εἴργειν ἐπειρᾶτο τῆσ ἐντὸσ Ἰταλίασ τοὺσ βαρβάρουσ, οἱ δὲ τοὺσ Τεύτονασ ἐκδέχεσθαι καὶ θαυμάζειν ὡσ βραδυνόντων φάσκοντεσ ἀνεβάλλοντο τὴν μάχην, εἴτε ἀγνοοῦντεσ ὄντωσ τὴν ἐκείνων φθοράν, εἴτε βουλόμενοι δοκεῖν ἀπιστεῖν. (Plutarch, Caius Marius, chapter 24 2:1)
  • ἐπεὶ δ’ ὁ Λάαρχοσ ἐνετύγχανε τοῖσ ἀδελφοῖσ, ἐκεῖνοι δ’ ἐπίτηδεσ παρῆγον καὶ ἀνεβάλλοντο, πέμπει πρὸσ αὐτὸν ἡ Ἐρυξὼ θεραπαινίδα παρ’ αὑτῆσ παραγγέλλουσαν, ὅτι νῦν μὲν ἀντιλέγουσιν οἱ ἀδελφοί, γενομένησ δὲ τῆσ συνόδου παύσονται διαφερόμενοι καὶ συγχωρήσουσι· (Plutarch, Mulierum virtutes, 3:1)
  • ἐνετύγχανε τοῖσ ἀδελφοῖσ, ἐκεῖνοι δ’ ἐπίτηδεσ παρῆγον καὶ ἀνεβάλλοντο, πέμπει πρὸσ αὐτὸν ἡ Ἐρυξὼ θεραπαινίδα παρ’ αὑτῆσ παραγγέλλουσαν, ὅτι νῦν μὲν ἀντιλέγουσιν οἱ ἀδελφοί, γενομένησ δὲ τῆσ· (Plutarch, Mulierum virtutes, 7:2)
  • οἱ μέν γε φεύγοντεσ ὡσ τὸν ἡγεμόνα ἐκ τοῦ ἀπροσδοκήτου φανέντα εἶδον ἀναλαβόντεσ ἑαυτοὺσ ἐκ τοῦ προτέρου δέουσ εἰσ τάξιν καθίσταντο καὶ οὐκέτι ἀνεβάλλοντο μὴ οὐχ ὁμόσε τοῖσ ἐχθροῖσ χωρεῖν· (Dionysius of Halicarnassus, Antiquitates Romanae, book 2, chapter 43 5:1)
  • Ῥωμαίοισ δὲ καταλυσαμένοισ τοὺσ ὑπαίθρουσ πολέμουσ ἡ πολιτικὴ στάσισ αὖθισ ἐπανίστατο τῆσ μὲν βουλῆσ ψηφισαμένησ καθίζειν τὰ δικαστήρια καὶ τὰσ ἀμφισβητήσεισ, ἃσ διὰ τὸν πόλεμον ἀνεβάλλοντο, κρίνεσθαι κατὰ τοὺσ νόμουσ· (Dionysius of Halicarnassus, Antiquitates Romanae, Books IV-VI, book 6, chapter 22 1:1)

Synonyms

  1. to throw or toss up

  2. to put back

  3. to run

  4. to strike up

  5. to put off

  6. to throw back or refer

Derived

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION