ἐκκαλέω
ε-contract Verb;
자동번역
Transliteration:
Principal Part:
ἐκκαλέω
ἐκκαλέσω
Structure:
ἐκ
(Prefix)
+
καλέ
(Stem)
+
ω
(Ending)
Sense
- to call out or forth, summon forth
- to call out to oneself
- to call forth, elicit
- to call on, to
Conjugation
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- "ὁ δὲ Γνήσιπποσ ἔστ’ ἀκούειν, ὃσ νυκτερίν’ εὑρ͂ε μοιχοῖσ ἀείσματ’ ἐκκαλεῖσθαι γυναῖκασ ἔχοντασ ἰαμβύκην τε καὶ τρίγωνον. (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 14, book 14, chapter 39 1:53)
- βιαίῳ κομίζεσθαι παρὰ γνώμην ὑπὲρ Μαλέαν, ἐν δεξιᾷ Πελοπόννησον ἔχοντασ, εἶτα ῥεμβομένουσ καὶ δυσθυμοῦντασ αὐτοὺσ προφανέντα δελφῖνα πρῴραθεν ὥσπερ ἐκκαλεῖσθαι καθηγούμενον εἰσ τὰ ναύλοχα καὶ σάλουσ μαλακοὺσ ἔχοντα τῆσ χώρασ καταμένειν ἀσφαλεῖσ, ἄχρι οὗ τοῦτον τὸν τρόπον ἄγων καὶ παραπέμπων τὸ πλοῖον εἰσ Κίρραν κατέστησεν. (Plutarch, De sollertia animalium, chapter, section 36 3:1)
- μηδὲ γὰρ ἀκμάζοντοσ αὐτοῦ τὸ σῶμα Ῥωμαίοισ καί τὴν χεῖρα φοβεράν, ἀλλὰ τὴν δεινότητα καί τὴν ἐμπειρίαν γεγονέναι μετὰ τῆσ ἐμφύτου πικρίασ καί δυσμενείασ, ὧν οὐδὲν ἀφαιρεῖν τὸ γῆρασ,’ ἀλλ’ ὑπομένειν τὴν φύσιν ἐν τῷ ἤθει, τὴν δὲ τύχην οὐ διαμένειν ὁμοίαν, ἀλλὰ μεταπίπτουσαν ἐκκαλεῖσθαι ταῖσ ἐλπίσι πρὸσ τὰσ ἐπιθέσεισ τοὺσ ἀεὶ τῷ μισεῖν πολεμοῦντασ. (Plutarch, Titus Flamininus, chapter 21 5:1)
- καὶ περιστήσειν τῷ μὲν φεύγοντι θαρρεῖν, ὅταν αὐτὸσ δεῦρο παρέλθῃ, ἐκπεπλῆχθαι δὲ τῷ κατηγόρῳ καὶ πεφοβῆσθαι περὶ αὑτοῦ, τοσούτουσ δὲ καὶ τηλικούτουσ ἐκκαλεῖσθαι παρὰ τῶν δικαστῶν θορύβουσ, παρεμβάλλων τὰσ ἐμὰσ δημηγορίασ καὶ ψέγων τὴν εἰρήνην τὴν δι’ ἐμοῦ καὶ Φιλοκράτουσ γεγενημένην, ὥστ’ οὐδὲ ἀπαντήσεσθαί με ἐπὶ τὸ δικαστήριον ἀπολογησόμενον, ὅταν τῆσ πρεσβείασ τὰσ εὐθύνασ διδῶ, ἀλλ’ ἀγαπήσειν, ἐὰν μετρίῳ τιμήματι περιπέσω καὶ μὴ θανάτῳ ζημιῶμαι. (Aeschines, Speeches, , section 1741)
- ὁ δὲ Ξενοκλῆσ ἔλεγεν εὔστομόν τι καὶ δηκτικὸν ἔχοντα τῶν ὡραίων τὰ πλεῖστα τὸν στόμαχον ἐπὶ τὴν βρῶσιν ἐκκαλεῖσθαι παντὸσ μᾶλλον ὄψου καὶ ἡδύσματοσ· (Plutarch, Quaestiones Convivales, book 2, 5:1)
Synonyms
-
to call out or forth
-
to call out to oneself
-
to call forth
-
to call on
- προσεννέπω (to call)
- μετακαλέω (to call in)
- ἐνέπω (to call)
- εἰσκαλέω (to call in)
- εἰσάγω (to call in)
- ἐγκαλέω (to call in)
- ἀυτέω (to call to)
- ἐπιφθέγγομαι (to call to)
- ἀναβοάω (to call on)
- ἀνακαλέω (to call)
- βοάω (to call to one, call on)
- ἐπικέλομαι (to call upon)
- αὔω (to call upon)
- προσβοάομαι (to call to oneself, call in)
- προκαλέω (to call up or forth)
- θεοκλυτέω (to call on the gods)
- ἀνακαλέω (to call again and again)
- κλῄζω (to name, call, is)
- προσφθέγγομαι (to call by a name, call)
- προσερέω (to call or name)
- προσφωνέω (to call by name)
- προσαγορεύω (to call by name, call)
- κέλομαι (to call by name, call)
- ἐξονομάζω (to call by name)
- λέγω (to call by name, to call)
- φωνέω (I call by name, call)
- ἐπιλέγω (to call by name)
- λέγω (to tell)
- ἀνακαλέω (to call up the dead)
- βοάω (to call for, shout out for)
- βωστρέω (to call on, to call to aid)
- κέλομαι (to call, call to, to call on for aid)
- ἀναφθέγγομαι (to call out aloud)
- ἐπιφωνέω (to call out or address to)
- ἐπικαλέω (to call in as witness)
- μαρτύρομαι (to call, to witness)
- ἀνακαλέω (to call on, to cheer on)
- συμβοάω (to call on, at once)
- κικλήσκω (to call, summon)
- προσκαλέω (to call to, call on, summon)
- προσκαλέω ( to call to oneself, call to one)
Derived
- ἀνακαλέω (to call up the dead, to call again and again, to invoke)
- ἀποκαλέω (to call back, recall, to call away or aside)
- ἐπικαλέω (to call upon a god, invoke, to invite)
- καλέω (I call, summon, I invite)
- κατακαλέω (to call down, summon, invite)
- μετακαλέω (to call away to another place, to call back, recall)
- παρακαλέω (I appeal, I urge, I exhort)
- προκαλέω (to call forth, to call out to fight, challenge)
- προσκαλέω (to call to, call on, summon)
- προσπαρακαλέω (to call in besides, invite, to exhort besides)
- συγκαλέω (to call to council, convoke, convene)