Ancient Greek-English Dictionary Language

ἀπολύω

Non-contract Verb; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: ἀπολύω ἀπολύσω

Structure: ἀπο (Prefix) + λύ (Stem) + ω (Ending)

Sense

  1. to loose from
  2. to set free from, release or relieve from
  3. (law) to acquit

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἀπολύω ἀπολύεις ἀπολύει
Dual ἀπολύετον ἀπολύετον
Plural ἀπολύομεν ἀπολύετε ἀπολύουσιν*
SubjunctiveSingular ἀπολύω ἀπολύῃς ἀπολύῃ
Dual ἀπολύητον ἀπολύητον
Plural ἀπολύωμεν ἀπολύητε ἀπολύωσιν*
OptativeSingular ἀπολύοιμι ἀπολύοις ἀπολύοι
Dual ἀπολύοιτον ἀπολυοίτην
Plural ἀπολύοιμεν ἀπολύοιτε ἀπολύοιεν
ImperativeSingular ἀπολύε ἀπολυέτω
Dual ἀπολύετον ἀπολυέτων
Plural ἀπολύετε ἀπολυόντων, ἀπολυέτωσαν
Infinitive ἀπολύειν
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀπολυων ἀπολυοντος ἀπολυουσα ἀπολυουσης ἀπολυον ἀπολυοντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἀπολύομαι ἀπολύει, ἀπολύῃ ἀπολύεται
Dual ἀπολύεσθον ἀπολύεσθον
Plural ἀπολυόμεθα ἀπολύεσθε ἀπολύονται
SubjunctiveSingular ἀπολύωμαι ἀπολύῃ ἀπολύηται
Dual ἀπολύησθον ἀπολύησθον
Plural ἀπολυώμεθα ἀπολύησθε ἀπολύωνται
OptativeSingular ἀπολυοίμην ἀπολύοιο ἀπολύοιτο
Dual ἀπολύοισθον ἀπολυοίσθην
Plural ἀπολυοίμεθα ἀπολύοισθε ἀπολύοιντο
ImperativeSingular ἀπολύου ἀπολυέσθω
Dual ἀπολύεσθον ἀπολυέσθων
Plural ἀπολύεσθε ἀπολυέσθων, ἀπολυέσθωσαν
Infinitive ἀπολύεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀπολυομενος ἀπολυομενου ἀπολυομενη ἀπολυομενης ἀπολυομενον ἀπολυομενου

Future tense

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • ἐπειδὴ γὰρ κατά τὴν πρώτην πεῖραν ἐνικήθη περιφανῶσ ὁ τύραννοσ μὴ δυνηθεὶσ ἀναγκάσαι γέροντα μιαροφαγῆσαι, τότε δὴ σφόδρα περιπαθῶσ ἐκέλευσεν ἄλλουσ ἐκ τῆσ ἡλικίασ τῶν Ἑβραίων ἀγαγεῖν, καὶ εἰ μὲν μιαροφαγήσαιεν, ἀπολύειν φαγόντασ, εἰ δὲ ἀντιλέγοιεν, πικρότερον βασανίζειν. (Septuagint, Liber Maccabees IV 8:2)
  • εἶτα καὶ προνοεῖν τῶν καθ’ ἡμᾶσ πραγμάτων οὐ πᾶσιν ἐδόκουν οἱ θεοί, ἀλλ’ ἦσάν τινεσ οἱ τῆσ συμπάσησ ἐπιμελείασ αὐτοὺσ ἀφιέντεσ, ὥσπερ ἡμεῖσ εἰώθαμεν ἀπολύειν τῶν λειτουργιῶν τοὺσ παρηβηκότασ· (Lucian, Icaromenippus, (no name) 9:6)
  • παραλιπὼν οὖν ἡμέρασ δύο καὶ μηδὲν ἐγνωκέναι προσποιησάμενοσ, πέμψασ πρὸσ τοὺσ Τιβεριεῖσ συνεβούλευον αὐτοῖσ τὰ ὅπλα καταθεμένοισ ἀπολύειν τοὺσ ἀνθρώπουσ εἰσ τὴν ἑαυτῶν. (Flavius Josephus, 381:2)
  • καὶ συναγαγόντεσ εἰσ ἐκκλησίαν τά τ’ ἄλλα τῶν ὑπάτων κατεβόων, καὶ ὅτι πολλοὺσ τῶν πολιτῶν ἐκέλευσαν εἰσ τὸ δεσμωτήριον ἀπάγειν τὴν δημαρχικὴν ἐξουσίαν ἐπικαλεσαμένουσ, τῆσ τε στρατολογίασ ἀπολύειν ἔφασαν αὐτοὶ δὴ μόνοι ἐξουσίαν ἐκ τῶν νόμων ἔχοντεσ. (Dionysius of Halicarnassus, Antiquitates Romanae, Books X-XX, book 10, chapter 33 5:2)
  • ὁ δ’ ἀναίνεσθαι μὲν προσεποιεῖτο κατ’ ἀρχὰσ καὶ ἀπολύειν αὐτὸν ἠξίου λειτουργίασ καὶ ὀχληρᾶσ καὶ ἐπιφθόνου. (Dionysius of Halicarnassus, Antiquitates Romanae, Books X-XX, book 10, chapter 58 5:2)

Synonyms

  1. to loose from

  2. to set free from

  3. to acquit

Related

Derived

Similar forms

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION