ἀπεῖπον
Verb;
자동번역
Transliteration:
Principal Part:
ἀπεῖπον
Structure:
Etym.: for ei)=pon orig. had a digamma vei=pon
Sense
- to speak out, tell out, declare
- to deny, refuse
- to forbid, to forbid, to do, tell, not to do, it is forbidden, a forbidden
- to renounce, disown, give up, to resign, had, been renounced, to avert
- to give up, to be worn out, fail, sink from exhaustion, failed, was unfulfilled, to fail or be wanting to, when they were bankrupt, to give way to, sink under, will be tired
Conjugation
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- καὶ τὸ μὲν ἀριστερὸν κέρασ εὐθὺσ ἐμβαλόντεσ εἰσ τὸν ποταμὸν οἱ Κελτοὶ διέφθειραν τὸ δὲ δεξιὸν ὑπεκκλῖναν τήν ἐπιφορὰν ἐκ τοῦ πεδίου πρὸσ τοὺσ λόφουσ ἧττον ἐξεκόπη καὶ διεξέπεσον ἀπὸ τούτων εἰσ τήν πόλιν οἱ πολλοί, τοῖσ δ’ ἄλλοισ, ὅσοι τῶν πολεμίων ἀπειπόντων πρὸσ τὸν φόνον ἐσώθησαν, εἰσ Οὐηϊούσ αἱ φυγαὶ διὰ νυκτὸσ ἦσαν, ὡσ τῆσ Ῥώμησ οἰχομένησ καὶ τῶν ἐκεῖ πάντων ἀπολωλότων. (Plutarch, Camillus, chapter 18 7:1)
- σφετερισάμενοσ δ’ ἁπάντων τὰ χρήματα, ἐσ τὴν Εὐρώπην ἐπέρασ μεγάλοισ στρατοῖσ, ἡμῶν ἀπειπόντων ἅπασι τῆσ Ἀσίασ βασιλεῦσι τῆσ Εὐρώπησ μηδὲ ἐπιβαίνειν. (Appian, The Foreign Wars, chapter 8 7:5)
- ἀπειπόντων δέ, θεῖναι αὑτὸν εἰσ τὸν ἥλιον καὶ κελεύειν τοὺσ παῖδασ βολίτοισ καταπλάττειν· (Diogenes Laertius, Lives of Eminent Philosophers, Q, Kef. a'. HRAKLEITOS 4:5)
- ἀπειπόντων δὲ Ἠλείων τὴν χάριν, ἐχρῶντο ὑπεροψίᾳ τοιᾷδε ἐσ αὐτοὺσ οἱ Ἀθηναῖοι, οὔτε ἀποδιδόντεσ τὰ χρήματα καὶ Ὀλυμπίων εἰργόμενοι, πρὶν ἤ σφισιν ὁ θεὸσ <ὁ> ἐν Δελφοῖσ οὐ πρότερον ἔφησεν ὑπὲρ οὐδενὸσ χρήσειν πρὶν ἢ τὴν ζημίαν ἀποδοῖεν Ἠλείοισ. (Pausanias, Description of Greece, , chapter 21 9:3)
- Κορινθίων γὰρ ψηφισαμένων ποτὲ μὴ δέχεσθαι τῇ πανηγύρει τὴν ἐνθένδε θεωρίαν, ἀλλὰ καὶ διὰ πρεσβείασ ἀπειπόντων τῇ πόλει μὴ πέμπειν, κοσμήσαντεσ ὁμοῦ τούσ τε θεωροὺσ καὶ τοὺσ ὁπλίτασ ἀπέστειλαν, ὡσ δ’ ἦσαν Ἐλευσῖνι, Κορίνθιοι μὲν ἧκον σπενδόμενοι, οἱ δὲ τὴν θεωρίαν πέμψαντεσ τοὺσ ὁπλίτασ ἐπανήγαγον. (Aristides, Aelius, Orationes, 101:3)
Synonyms
-
to speak out
- ἐξεῖπον (to speak out, tell out, declare)
- θροέω (to tell out, declare)
- φράζω (I tell, declare)
- ἐκβάζω (to speak out, declare)
- αἰνέω ( I tell of, speak of)
- φωνέω (I speak, tell of)
- κατεῖπον (to speak out, tell plainly, declare)
- προαγορεύω (to tell beforehand, to tell or declare beforehand that . .)
- ἐκχράω (to declare as an oracle, tell out)
- λέγω (to say, speak, say on)
- κατερέω (to say or tell plainly, speak out, it shall be declared)
- διαγορεύω (to speak plainly, declare)
-
to deny