διαπίπτω
Non-contract Verb;
자동번역
Transliteration:
Principal Part:
διαπίπτω
διαπεσοῦμαι
Structure:
δια
(Prefix)
+
πίπτ
(Stem)
+
ω
(Ending)
Sense
- to fall away, slip away, escape
- to spread abroad
- to fall asunder, crumble in pieces
- to fail utterly, go quite wrong
Conjugation
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- ὥστε καὶ ἐκ τοῦ σώματοσ τοῦ δυσσεβοῦσ σκώληκασ ἀναζεῖν, καὶ ζῶντοσ ἐν ὀδύναισ καὶ ἀλγηδόσι τὰσ σάρκασ αὐτοῦ διαπίπτειν, ὑπὸ δὲ τῆσ ὀσμῆσ αὐτοῦ πᾶν τὸ στρατόπεδον βαρύνεσθαι τῇ σαπρίᾳ. (Septuagint, Liber Maccabees II 9:9)
- ὑπὸ γάρ τινων εὐπόρων, καὶ στενῶν ἔνδοσιν ἀναλαμβανόντων, ἑκατέρῃ ἐπὴν ἐπιτύχωσι, εὐδοκιμέουσι, καὶ διαπιπτόντων ἐπὶ τὸ χεῖρον καταχλιδεῦσι, καταμεμεληκότεσ τὰ τῆσ τέχνησ ἀνυπεύθυνα, ἐφ’ οἷσ ἂν ἰητρὸσ ἀγαθὸσ ἀκμάζοι ὁμότεχνοσ καλεόμενοσ. (Hippocrates, Hippocrates Collected Works I, PARAGGELIAI, vii.3)
- Ἀλκιβιάδην δ’ ὁ Θεόφραστοσ ἱστορεῖ, μὴ μόνον ἃ δεῖ λέγειν ἀλλὰ καὶ ὡσ δεῖ βουλευόμενον, πολλάκισ ἐν αὐτῷ τῷ λέγειν ζητοῦντα καὶ συντιθέντα τὰσ λέξεισ ἐνίσχεσθαι καὶ διαπίπτειν. (Plutarch, Praecepta gerendae reipublicae, chapter, section 8 2:2)
- ἐννοεῖσ οὖν, ἔφη, ἐπειδὰν ἀποθάνῃ ὁ ἄνθρωποσ, τὸ μὲν ὁρατὸν αὐτοῦ, τὸ σῶμα, καὶ ἐν ὁρατῷ κείμενον, ὃ δὴ νεκρὸν καλοῦμεν, ᾧ προσήκει διαλύεσθαι καὶ διαπίπτειν καὶ διαπνεῖσθαι, οὐκ εὐθὺσ τούτων οὐδὲν πέπονθεν, ἀλλ’ ἐπιεικῶσ συχνὸν ἐπιμένει χρόνον, ἐὰν μέν τισ καὶ χαριέντωσ ἔχων τὸ σῶμα τελευτήσῃ καὶ ἐν τοιαύτῃ ὡρ́ᾳ, καὶ πάνυ μάλα· (Plato, Euthyphro, Apology, Crito, Phaedo, 439:1)
- ὄντοσ δὲ παλαιοῦ νόμου παρὰ τοῖσ Ἰνδοῖσ τοὺσ γαμοῦντασ καὶ τὰσ γαμουμένασ παρθένουσ μὴ διὰ τῆσ τῶν γονέων κρίσεωσ ποιεῖσθαι τὸν γάμον, ἀλλὰ πείσαντασ ἀλλήλουσ, τὸν μὲν ἔμπροσθεν χρὸνον τῆσ μνηστείασ γενομένησ διὰ νεωτέρων ταῖσ ἡλικίαισ ὡσ ἐπὶ πολὺ συνέβαινε διαπίπτειν τὰσ κρίσεισ καὶ ταχὺ μεταμελομένων ἀμφοτέρων πολλὰσ τῶν γυναικῶν διαφθείρεσθαι καὶ δι’ ἀκρασίαν φιλοστοργεῖν ἑτέρουσ, τέλοσ δὲ μὴ δυναμένασ εὐσχημόνωσ ἀπολιπεῖν τοὺσ ἐξ ἀρχῆσ προκριθέντασ διὰ φαρμάκων ἀναιρεῖν τοὺσ συνοικοῦντασ, καὶ τὴν χώραν δ’ οὐκ ὀλίγασ ἀφορμὰσ αὐταῖσ δοῦναι, πολλὰσ καὶ ποικίλασ φέρουσαν φθαρτικὰσ δυνάμεισ, ἐξ ὧν ἐνίασ προσχρωσθείσασ μόνον τοῖσ ἐδέσμασιν ἢ ποτηρίοισ ἐπιφέρειν τὴν ἀπώλειαν. (Diodorus Siculus, Bibliotheca Historica, Books XVIII-XX, book 19, chapter 33 2:1)
Synonyms
-
to fall away
- ὑπεκδύομαι (to slip out of, escape, having slipped out)
- ὑπορρέω (to slip away, to perish, to fall off)
- παραφέρω (to let pass, to slip away, escape)
- ἐνολισθάνω (to fall in, to slip and fall)
- ἀπολισθάνω (to slip off or away)
- λιταργίζω (to slip away)
- ἀπολισθάνω (to slip away from)
- ὀλισθάνω (to slip, slip and fall, he slipped)
- συνολισθαίνω (to slip and fall together)
- διαπέρχομαι (to slip away one by one)
- παραπαίω (to fall away from)
- διαδύνω (to slip through, to slip through, slip away)
- παραλλάσσω (to slip aside or away)
- διαδιδράσκω (to run away from, escape from)
- ἐκδιδράσκω (to run out from, run away, escape)
-
to spread abroad
-
to fall asunder
-
to fail utterly
- διαμαρτάνω (to fail utterly)
- ἀποκάμνω (to grow quite weary, fail or flag utterly, to be quite weary of)
Derived
- ἀμφιπίπτω (to fall around, to embrace, embracing)
- ἀναπίπτω (to fall back, to fall back, give ground)
- ἀποπίπτω (to fall off from, to fall off)
- ἐγκαταπίπτω (to fall in or upon)
- εἰσπίπτω (to fall into, to rush or burst in, to fall into)
- ἐκπίπτω (to fall out of, to be thrown ashore, to suffer shipwreck)
- ἐμπίπτω (to fall in or upon or into, to fall upon, attack)
- ἐπεισπίπτω (to fall in upon, to burst in, to fall upon)
- ἐπιπίπτω (to fall upon or over, to fall upon, attack)
- καταπίπτω (to fall or drop down, fell, to have the falling sickness)
- μεταπίπτω (to fall differently, undergo a change, to change one's opinion suddenly)
- παραπίπτω (to fall beside, to fall in one's way, offers)
- παρεισπίπτω (to get in by the side, steal in)
- παρεμπίπτω (to fall in by the way, creep or steal in)
- περιπίπτω (to fall around, so as to embrace, to fall around)
- πίπτω (I fall)
- προκαταπίπτω (to fall down before, reached, beforehand)
- προπίπτω (to fall or throw oneself forward, to fall prostrate, to rush forward)
- προσπίπτω (to fall upon, strike against, to fall against)
- συμπίπτω (I fall together, meet violently, I fall in with)
- συνεισπίπτω (to fall or be thrown into with, to rush in together)
- συνεκπίπτω (to rush out together with, to be driven out or banished together, to disappear together)
- συνεμπίπτω (to fall in or upon together, to fall on or attack together)
- ὑπερπίπτω (to fall over, run over, project)
- ὑποπίπτω (to fall under or down, to sink in, to fall down before)