Ancient Greek-English Dictionary Language

ἀνταίρω

Non-contract Verb; Transliteration:

Principal Part: ἀνταίρω

Structure: ἀντ (Prefix) + αί̓ρ (Stem) + ω (Ending)

Sense

  1. to raise against
  2. to rise up against
  3. to rise opposite to

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἀνταίρω ἀνταίρεις ἀνταίρει
Dual ἀνταίρετον ἀνταίρετον
Plural ἀνταίρομεν ἀνταίρετε ἀνταίρουσιν*
SubjunctiveSingular ἀνταίρω ἀνταίρῃς ἀνταίρῃ
Dual ἀνταίρητον ἀνταίρητον
Plural ἀνταίρωμεν ἀνταίρητε ἀνταίρωσιν*
OptativeSingular ἀνταίροιμι ἀνταίροις ἀνταίροι
Dual ἀνταίροιτον ἀνταιροίτην
Plural ἀνταίροιμεν ἀνταίροιτε ἀνταίροιεν
ImperativeSingular ἀνταίρε ἀνταιρέτω
Dual ἀνταίρετον ἀνταιρέτων
Plural ἀνταίρετε ἀνταιρόντων, ἀνταιρέτωσαν
Infinitive ἀνταίρειν
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀνταιρων ἀνταιροντος ἀνταιρουσα ἀνταιρουσης ἀνταιρον ἀνταιροντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἀνταίρομαι ἀνταίρει, ἀνταίρῃ ἀνταίρεται
Dual ἀνταίρεσθον ἀνταίρεσθον
Plural ἀνταιρόμεθα ἀνταίρεσθε ἀνταίρονται
SubjunctiveSingular ἀνταίρωμαι ἀνταίρῃ ἀνταίρηται
Dual ἀνταίρησθον ἀνταίρησθον
Plural ἀνταιρώμεθα ἀνταίρησθε ἀνταίρωνται
OptativeSingular ἀνταιροίμην ἀνταίροιο ἀνταίροιτο
Dual ἀνταίροισθον ἀνταιροίσθην
Plural ἀνταιροίμεθα ἀνταίροισθε ἀνταίροιντο
ImperativeSingular ἀνταίρου ἀνταιρέσθω
Dual ἀνταίρεσθον ἀνταιρέσθων
Plural ἀνταίρεσθε ἀνταιρέσθων, ἀνταιρέσθωσαν
Infinitive ἀνταίρεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀνταιρομενος ἀνταιρομενου ἀνταιρομενη ἀνταιρομενης ἀνταιρομενον ἀνταιρομενου

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • φόβοσ δ’ οὔτι μέτριοσ εἶχεν ἡμᾶσ ὁρῶντασ τὸν μὲν δῆμον ἐν τοῖσ ὅπλοισ, αὐτοὶ δ’ ὄντεσ ἐν ἀπόρῳ, τί ποιήσομεν, καὶ τοὺσ νεωτεριστὰσ παύειν οὐ δυνάμενοι, προδήλου δ’ ἡμῖν τοῦ κινδύνου παρεστῶτοσ, συγκατανεύειν μὲν αὐτῶν ταῖσ γνώμαισ ἐλέγομεν, συνεβουλεύομεν δὲ μένειν ἐφ’ αὑτῶν, καὶ τοὺσ πολεμίουσ ἐπελθόντασ ἐᾶν, ἵνα τοῦ δικαίωσ ἀνταίρειν ὅπλα πίστιν εὑρ́ωνται. (Flavius Josephus, 27:1)
  • οὕτω δὲ δεῖ καὶ πρὸσ τοὺσ αἰτοῦντασ ἀργύριον ἀνταίρειν, προεθιζόμενον ἐν τοῖσ μήτε μεγάλοισ μήτε δυσπαραιτήτοισ. (Plutarch, De vitioso pudore, section 71)
  • "διὰ τί σμικρὸν φρονεῖν χρὴ τὸν κακῶσ πεπραγότα καὶ μὴ μᾶλλον ἀνταίρειν τῇ τύχῃ καὶ ποιεῖν ὑψηλὸν ἑαυτὸν καὶ ἀταπείνωτον; (Plutarch, Quomodo adolescens poetas audire debeat, chapter, section 9 7:1)
  • καὶ στρατιὰν ἔνδον τειχῶν εἰσχεομένην, καὶ πάντα φόνου πλήθοντα τόπον, καὶ τῶν ἀδυνάτων χεῖρασ ἀνταίρειν ἱκεσίασ, πῦρ τε ἐνιέμενον ἱεροῖσ καὶ κατασκαφὰσ οἴκων ἐπὶ τοῖσ δεσπόταισ, καὶ μετὰ πολλὴν ἐρημίαν καὶ κατήφειαν ποταμοὺσ ῥέοντασ οὐκ ἐπὶ γῆν γεωργουμένην, οὐδὲ ποτὸν ἀνθρώποισ ἢ βοσκήμασιν, ἀλλὰ διὰ τῆσ ἐπιπανταχόθεν φλεγομένησ· (Flavius Josephus, De bello Judaico libri vii, 166:1)
  • τῶν γὰρ κατὰ τὴν χώραν οὐδεὶσ ἤθελε χεῖρασ ἀνταίρειν. (Flavius Josephus, De bello Judaico libri vii, 260:2)

Synonyms

  1. to raise against

  2. to rise up against

  3. to rise opposite to

Related

Derived

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION