Ancient Greek-English Dictionary Language

ἁρμόζω

Non-contract Verb; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: ἁρμόζω ἁρμόσω ἥρμοσα ἥρμοκα ἥρμοσμαι ἡρμόσθην

Structure: ἁρμόζ (Stem) + ω (Ending)

Etym.: A)/rw

Sense

  1. I fit together, join
  2. I betroth
  3. I arrange, govern, command
  4. I compose
  5. I fit, suit, am adapted well for

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἁρμόζω ἁρμόζεις ἁρμόζει
Dual ἁρμόζετον ἁρμόζετον
Plural ἁρμόζομεν ἁρμόζετε ἁρμόζουσιν*
SubjunctiveSingular ἁρμόζω ἁρμόζῃς ἁρμόζῃ
Dual ἁρμόζητον ἁρμόζητον
Plural ἁρμόζωμεν ἁρμόζητε ἁρμόζωσιν*
OptativeSingular ἁρμόζοιμι ἁρμόζοις ἁρμόζοι
Dual ἁρμόζοιτον ἁρμοζοίτην
Plural ἁρμόζοιμεν ἁρμόζοιτε ἁρμόζοιεν
ImperativeSingular ά̔ρμοζε ἁρμοζέτω
Dual ἁρμόζετον ἁρμοζέτων
Plural ἁρμόζετε ἁρμοζόντων, ἁρμοζέτωσαν
Infinitive ἁρμόζειν
Participle MasculineFeminineNeuter
ἁρμοζων ἁρμοζοντος ἁρμοζουσα ἁρμοζουσης ἁρμοζον ἁρμοζοντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἁρμόζομαι ἁρμόζει, ἁρμόζῃ ἁρμόζεται
Dual ἁρμόζεσθον ἁρμόζεσθον
Plural ἁρμοζόμεθα ἁρμόζεσθε ἁρμόζονται
SubjunctiveSingular ἁρμόζωμαι ἁρμόζῃ ἁρμόζηται
Dual ἁρμόζησθον ἁρμόζησθον
Plural ἁρμοζώμεθα ἁρμόζησθε ἁρμόζωνται
OptativeSingular ἁρμοζοίμην ἁρμόζοιο ἁρμόζοιτο
Dual ἁρμόζοισθον ἁρμοζοίσθην
Plural ἁρμοζοίμεθα ἁρμόζοισθε ἁρμόζοιντο
ImperativeSingular ἁρμόζου ἁρμοζέσθω
Dual ἁρμόζεσθον ἁρμοζέσθων
Plural ἁρμόζεσθε ἁρμοζέσθων, ἁρμοζέσθωσαν
Infinitive ἁρμόζεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἁρμοζομενος ἁρμοζομενου ἁρμοζομενη ἁρμοζομενης ἁρμοζομενον ἁρμοζομενου

Future tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἁρμόσω ἁρμόσεις ἁρμόσει
Dual ἁρμόσετον ἁρμόσετον
Plural ἁρμόσομεν ἁρμόσετε ἁρμόσουσιν*
OptativeSingular ἁρμόσοιμι ἁρμόσοις ἁρμόσοι
Dual ἁρμόσοιτον ἁρμοσοίτην
Plural ἁρμόσοιμεν ἁρμόσοιτε ἁρμόσοιεν
Infinitive ἁρμόσειν
Participle MasculineFeminineNeuter
ἁρμοσων ἁρμοσοντος ἁρμοσουσα ἁρμοσουσης ἁρμοσον ἁρμοσοντος
Middle
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἁρμόσομαι ἁρμόσει, ἁρμόσῃ ἁρμόσεται
Dual ἁρμόσεσθον ἁρμόσεσθον
Plural ἁρμοσόμεθα ἁρμόσεσθε ἁρμόσονται
OptativeSingular ἁρμοσοίμην ἁρμόσοιο ἁρμόσοιτο
Dual ἁρμόσοισθον ἁρμοσοίσθην
Plural ἁρμοσοίμεθα ἁρμόσοισθε ἁρμόσοιντο
Infinitive ἁρμόσεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἁρμοσομενος ἁρμοσομενου ἁρμοσομενη ἁρμοσομενης ἁρμοσομενον ἁρμοσομενου
Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἁρμοσθήσομαι ἁρμοσθήσῃ ἁρμοσθήσεται
Dual ἁρμοσθήσεσθον ἁρμοσθήσεσθον
Plural ἁρμοσθησόμεθα ἁρμοσθήσεσθε ἁρμοσθήσονται
OptativeSingular ἁρμοσθησοίμην ἁρμοσθήσοιο ἁρμοσθήσοιτο
Dual ἁρμοσθήσοισθον ἁρμοσθησοίσθην
Plural ἁρμοσθησοίμεθα ἁρμοσθήσοισθε ἁρμοσθήσοιντο
Infinitive ἁρμοσθήσεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἁρμοσθησομενος ἁρμοσθησομενου ἁρμοσθησομενη ἁρμοσθησομενης ἁρμοσθησομενον ἁρμοσθησομενου

Imperfect tense

Aorist tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ή̔ρμοσα ή̔ρμοσας ή̔ρμοσεν*
Dual ἡρμόσατον ἡρμοσάτην
Plural ἡρμόσαμεν ἡρμόσατε ή̔ρμοσαν
SubjunctiveSingular ἁρμόσω ἁρμόσῃς ἁρμόσῃ
Dual ἁρμόσητον ἁρμόσητον
Plural ἁρμόσωμεν ἁρμόσητε ἁρμόσωσιν*
OptativeSingular ἁρμόσαιμι ἁρμόσαις ἁρμόσαι
Dual ἁρμόσαιτον ἁρμοσαίτην
Plural ἁρμόσαιμεν ἁρμόσαιτε ἁρμόσαιεν
ImperativeSingular ά̔ρμοσον ἁρμοσάτω
Dual ἁρμόσατον ἁρμοσάτων
Plural ἁρμόσατε ἁρμοσάντων
Infinitive ἁρμόσαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἁρμοσᾱς ἁρμοσαντος ἁρμοσᾱσα ἁρμοσᾱσης ἁρμοσαν ἁρμοσαντος
Middle
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἡρμοσάμην ἡρμόσω ἡρμόσατο
Dual ἡρμόσασθον ἡρμοσάσθην
Plural ἡρμοσάμεθα ἡρμόσασθε ἡρμόσαντο
SubjunctiveSingular ἁρμόσωμαι ἁρμόσῃ ἁρμόσηται
Dual ἁρμόσησθον ἁρμόσησθον
Plural ἁρμοσώμεθα ἁρμόσησθε ἁρμόσωνται
OptativeSingular ἁρμοσαίμην ἁρμόσαιο ἁρμόσαιτο
Dual ἁρμόσαισθον ἁρμοσαίσθην
Plural ἁρμοσαίμεθα ἁρμόσαισθε ἁρμόσαιντο
ImperativeSingular ά̔ρμοσαι ἁρμοσάσθω
Dual ἁρμόσασθον ἁρμοσάσθων
Plural ἁρμόσασθε ἁρμοσάσθων
Infinitive ἁρμόσεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἁρμοσαμενος ἁρμοσαμενου ἁρμοσαμενη ἁρμοσαμενης ἁρμοσαμενον ἁρμοσαμενου
Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἡρμόσθην ἡρμόσθης ἡρμόσθη
Dual ἡρμόσθητον ἡρμοσθήτην
Plural ἡρμόσθημεν ἡρμόσθητε ἡρμόσθησαν
SubjunctiveSingular ἁρμόσθω ἁρμόσθῃς ἁρμόσθῃ
Dual ἁρμόσθητον ἁρμόσθητον
Plural ἁρμόσθωμεν ἁρμόσθητε ἁρμόσθωσιν*
OptativeSingular ἁρμοσθείην ἁρμοσθείης ἁρμοσθείη
Dual ἁρμοσθείητον ἁρμοσθειήτην
Plural ἁρμοσθείημεν ἁρμοσθείητε ἁρμοσθείησαν
ImperativeSingular ἁρμόσθητι ἁρμοσθήτω
Dual ἁρμόσθητον ἁρμοσθήτων
Plural ἁρμόσθητε ἁρμοσθέντων
Infinitive ἁρμοσθῆναι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἁρμοσθεις ἁρμοσθεντος ἁρμοσθεισα ἁρμοσθεισης ἁρμοσθεν ἁρμοσθεντος

Perfect tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ή̔ρμοκα ή̔ρμοκας ή̔ρμοκεν*
Dual ἡρμόκατον ἡρμόκατον
Plural ἡρμόκαμεν ἡρμόκατε ἡρμόκᾱσιν*
SubjunctiveSingular ἡρμόκω ἡρμόκῃς ἡρμόκῃ
Dual ἡρμόκητον ἡρμόκητον
Plural ἡρμόκωμεν ἡρμόκητε ἡρμόκωσιν*
OptativeSingular ἡρμόκοιμι ἡρμόκοις ἡρμόκοι
Dual ἡρμόκοιτον ἡρμοκοίτην
Plural ἡρμόκοιμεν ἡρμόκοιτε ἡρμόκοιεν
ImperativeSingular ή̔ρμοκε ἡρμοκέτω
Dual ἡρμόκετον ἡρμοκέτων
Plural ἡρμόκετε ἡρμοκόντων
Infinitive ἡρμοκέναι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἡρμοκως ἡρμοκοντος ἡρμοκυῑα ἡρμοκυῑᾱς ἡρμοκον ἡρμοκοντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ή̔ρμοσμαι ή̔ρμοσαι ή̔ρμοσται
Dual ή̔ρμοσθον ή̔ρμοσθον
Plural ἡρμόσμεθα ή̔ρμοσθε ἡρμόσαται
ImperativeSingular ή̔ρμοσο ἡρμόσθω
Dual ή̔ρμοσθον ἡρμόσθων
Plural ή̔ρμοσθε ἡρμόσθων
Infinitive ή̔ρμοσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἡρμοσμενος ἡρμοσμενου ἡρμοσμενη ἡρμοσμενης ἡρμοσμενον ἡρμοσμενου

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • οὐχ ἁρμόσει ἄφρονι χείλη πιστά, οὐδὲ δικαίῳ χείλη ψευδῆ. (Septuagint, Liber Proverbiorum 17:8)
  • οἶκον καὶ ὕπαρξιν μερίζουσι πατέρεσ παισί, παρὰ δὲ Κυρίου ἁρμόζεται γυνὴ ἀνδρί. (Septuagint, Liber Proverbiorum 19:12)
  • Ὁποίᾳ ἂν πέτρᾳ προσελθὼν ἁρμόσῃ τὰσ κοτύλασ καὶ προσφὺσ ἔχηται κατὰ τὰσ πλεκτάνασ, ἐκείνῃ ὅμοιον ἀπεργάζεται ἑαυτὸν καὶ μεταβάλλει τὴν χρόαν μιμούμενοσ τὴν πέτραν, ὡσ ἂν λάθῃ τοὺσ ἁλιέασ μὴ διαλλάττων μηδὲ φανερὸσ ὢν διὰ τοῦτο, ἀλλὰ ἐοικὼσ τῷ λίθῳ. (Lucian, Dialogi Marini, menelaus and proteus, chapter 31)
  • οὐ χαλεπόν, ὦ Πολύστρατε, εἰ τὸ ἀπὸ τοῦδε παραδόντεσ τὰσ εἰκόνασ τῷ λόγῳ, ἐπιτρέψαιμεν αὐτῷ μετακοσμεῖν καὶ συντιθέναι καὶ ἁρμόζειν ὡσ ἂν εὐρυθμότατα δύναιτο, φυλάττων ἅμα τὸ συμμιγὲσ ἐκεῖνο καὶ ποικίλον. (Lucian, Imagines, (no name) 5:4)
  • ‐ πέμπε φίλουσ ἰέναι ποτὶ σὸν λόχον, ἁρμόσατε ψαλίοισ ἵππουσ. (Euripides, Rhesus, choral, strophe 13)
  • ἁρμόζω σφίσιν ἀλλήλουσ ἐφ’ ὑμῶν, καὶ πέμπω βασιλέασ εἶναι τῶν ἐθνῶν ἤδη τῶν ἄνω. (Appian, The Foreign Wars, chapter 10 3:9)

Synonyms

  1. I fit together

  2. I betroth

  3. I arrange

  4. I compose

  5. I fit

Related

Derived

Similar forms

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION