- Greek-English Dictionary

Ancient Greek-English Dictionary Language

ἄρχω?

Non-contract Verb; Transliteration: archō

Principal Part: ἄρχω ἄρξω ἦρξα ἦρχα ἦργμαι ἤρχθην

Structure: ἄρχ (Stem) + ω (Ending)

Etym.: pf. pass. ἦργμαι only in mid. sense

Sense

  1. I am first
  2. I begin
  3. I lead, rule, govern, command

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἄρχω ἄρχεις ἄρχει
Dual ἄρχετον ἄρχετον
Plural ἄρχομεν ἄρχετε ἄρχουσι(ν)
SubjunctiveSingular ἄρχω ἄρχῃς ἄρχῃ
Dual ἄρχητον ἄρχητον
Plural ἄρχωμεν ἄρχητε ἄρχωσι(ν)
OptativeSingular ἄρχοιμι ἄρχοις ἄρχοι
Dual ἄρχοιτον ἀρχοίτην
Plural ἄρχοιμεν ἄρχοιτε ἄρχοιεν
ImperativeSingular ἄρχε ἀρχέτω
Dual ἄρχετον ἀρχέτων
Plural ἄρχετε ἀρχόντων, ἀρχέτωσαν
Infinitive ἄρχειν
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀρχων ἀρχοντος ἀρχουσα ἀρχουσης ἀρχον ἀρχοντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἄρχομαι ἄρχει, ἄρχῃ ἄρχεται
Dual ἄρχεσθον ἄρχεσθον
Plural ἀρχόμεθα ἄρχεσθε ἄρχονται
SubjunctiveSingular ἄρχωμαι ἄρχῃ ἄρχηται
Dual ἄρχησθον ἄρχησθον
Plural ἀρχώμεθα ἄρχησθε ἄρχωνται
OptativeSingular ἀρχοίμην ἄρχοιο ἄρχοιτο
Dual ἄρχοισθον ἀρχοίσθην
Plural ἀρχοίμεθα ἄρχοισθε ἄρχοιντο
ImperativeSingular ἄρχου ἀρχέσθω
Dual ἄρχεσθον ἀρχέσθων
Plural ἄρχεσθε ἀρχέσθων, ἀρχέσθωσαν
Infinitive ἄρχεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀρχομενος ἀρχομενου ἀρχομενη ἀρχομενης ἀρχομενον ἀρχομενου

Future tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἄρξω ἄρξεις ἄρξει
Dual ἄρξετον ἄρξετον
Plural ἄρξομεν ἄρξετε ἄρξουσι(ν)
OptativeSingular ἄρξοιμι ἄρξοις ἄρξοι
Dual ἄρξοιτον ἀρξοίτην
Plural ἄρξοιμεν ἄρξοιτε ἄρξοιεν
Infinitive ἄρξειν
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀρξων ἀρξοντος ἀρξουσα ἀρξουσης ἀρξον ἀρξοντος
Middle
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἄρξομαι ἄρξει, ἄρξῃ ἄρξεται
Dual ἄρξεσθον ἄρξεσθον
Plural ἀρξόμεθα ἄρξεσθε ἄρξονται
OptativeSingular ἀρξοίμην ἄρξοιο ἄρξοιτο
Dual ἄρξοισθον ἀρξοίσθην
Plural ἀρξοίμεθα ἄρξοισθε ἄρξοιντο
Infinitive ἄρξεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀρξομενος ἀρξομενου ἀρξομενη ἀρξομενης ἀρξομενον ἀρξομενου
Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἀρχθήσομαι ἀρχθήσῃ ἀρχθήσεται
Dual ἀρχθήσεσθον ἀρχθήσεσθον
Plural ἀρχθησόμεθα ἀρχθήσεσθε ἀρχθήσονται
OptativeSingular ἀρχθησοίμην ἀρχθήσοιο ἀρχθήσοιτο
Dual ἀρχθήσοισθον ἀρχθησοίσθην
Plural ἀρχθησοίμεθα ἀρχθήσοισθε ἀρχθήσοιντο
Infinitive ἀρχθήσεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀρχθησομενος ἀρχθησομενου ἀρχθησομενη ἀρχθησομενης ἀρχθησομενον ἀρχθησομενου

Imperfect tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἦρχον ἦρχες ἦρχε(ν)
Dual ἤρχετον ἠρχέτην
Plural ἤρχομεν ἤρχετε ἦρχον
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἠρχόμην ἤρχου ἤρχετο
Dual ἤρχεσθον ἠρχέσθην
Plural ἠρχόμεθα ἤρχεσθε ἤρχοντο

Aorist tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἦρξα ἦρξας ἦρξε(ν)
Dual ἤρξατον ἠρξάτην
Plural ἤρξαμεν ἤρξατε ἦρξαν
SubjunctiveSingular ἄρξω ἄρξῃς ἄρξῃ
Dual ἄρξητον ἄρξητον
Plural ἄρξωμεν ἄρξητε ἄρξωσι(ν)
OptativeSingular ἄρξαιμι ἄρξαις ἄρξαι
Dual ἄρξαιτον ἀρξαίτην
Plural ἄρξαιμεν ἄρξαιτε ἄρξαιεν
ImperativeSingular ἄρξον ἀρξάτω
Dual ἄρξατον ἀρξάτων
Plural ἄρξατε ἀρξάντων
Infinitive ἄρξαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀρξας ἀρξαντος ἀρξασα ἀρξασης ἀρξαν ἀρξαντος
Middle
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἠρξάμην ἤρξω ἤρξατο
Dual ἤρξασθον ἠρξάσθην
Plural ἠρξάμεθα ἤρξασθε ἤρξαντο
SubjunctiveSingular ἄρξωμαι ἄρξῃ ἄρξηται
Dual ἄρξησθον ἄρξησθον
Plural ἀρξώμεθα ἄρξησθε ἄρξωνται
OptativeSingular ἀρξαίμην ἄρξαιο ἄρξαιτο
Dual ἄρξαισθον ἀρξαίσθην
Plural ἀρξαίμεθα ἄρξαισθε ἄρξαιντο
ImperativeSingular ἄρξαι ἀρξάσθω
Dual ἄρξασθον ἀρξάσθων
Plural ἄρξασθε ἀρξάσθων
Infinitive ἄρξεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀρξαμενος ἀρξαμενου ἀρξαμενη ἀρξαμενης ἀρξαμενον ἀρξαμενου
Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἤρχθην ἤρχθης ἤρχθη
Dual ἤρχθητον ἠρχθήτην
Plural ἤρχθημεν ἤρχθητε ἤρχθησαν
SubjunctiveSingular ἄρχθω ἄρχθῃς ἄρχθῃ
Dual ἄρχθητον ἄρχθητον
Plural ἄρχθωμεν ἄρχθητε ἄρχθωσι(ν)
OptativeSingular ἀρχθείην ἀρχθείης ἀρχθείη
Dual ἀρχθείητον ἀρχθειήτην
Plural ἀρχθείημεν ἀρχθείητε ἀρχθείησαν
ImperativeSingular ἄρχθητι ἀρχθήτω
Dual ἄρχθητον ἀρχθήτων
Plural ἄρχθητε ἀρχθέντων
Infinitive ἀρχθῆναι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀρχθεις ἀρχθεντος ἀρχθεισα ἀρχθεισης ἀρχθεν ἀρχθεντος

Perfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • καὶ εἶπεν ὁ Θεός. ποιήσωμεν ἄνθρωπον κατ᾿ εἰκόνα ἡμετέραν καὶ καθ᾿ ὁμοίωσιν, καὶ ἀρχέτωσαν τῶν ἰχθύων τῆς θαλάσσης καὶ τῶν πετεινῶν τοῦ οὐρανοῦ καὶ τῶν κτηνῶν καὶ πάσης τῆς γῆς καὶ πάντων τῶν ἑρπετῶν τῶν ἑρπόντων ἐπὶ γῆς γῆς. (Septuagint, Liber Genesis 1:26)
  • ἐγὼ δὲ ἡνίκα ἠρχόμην ἐκ Μεσοποταμίας τῆς Συρίας, ἀπέθανε Ραχὴλ ἡ μήτηρ σου ἐν γῇ Χαναάν, ἐγγίζοντός μου κατὰ τὸν ἱππόδρομον Χαβραθὰ τῆς γῆς τοῦ ἐλθεῖν Ἐφραθά, καὶ κατώρυξα αὐτὴν ἐν τῇ ὁδῷ τοῦ ἱπποδρόμου αὕτη ἐστὶ Βηθλεέμ᾿. (Septuagint, Liber Genesis 48:7)
  • συμπάντων δὲ τούτων ἀρχέτω Δημήτριος. (Arrian, Acies Contra Alanos 4:1)
  • καὶ γὰρ ἐγὼ τοιοῦτος ἦν ὢν τηλικοῦτος, ἡνίκ ἠρχόμην ποιεῖν. (Aristophanes, Thesmophoriazusae, Prologue, iambics 1:14)
  • καὶ πρῶτα μέν μοι τοῦ λόγου τάδ ἀρχέτω: (Euripides, Iphigenia in Tauris, episode, iambic 6:2)
  • πολλῆς γὰρ ἄρχω κἀνθάδ ὢν τυραννίδος. (Euripides, Rhesus, episode, iambic 1:9)
  • ἄρχω δὲ καὶ τῆς Ἀρκαδίας ἁπάσης: (Lucian, Dialogi deorum, 6:4)
  • νῦν γὰρ ἤδη τοίχου ἄρχω τοῦ δεξιοῦ καὶ σὺ ἡμῶν ὑπερορᾷς, πρῴην δὲ ὁπότε τὰ Ἀφροδίσια ἦν, οὐχὶ δραχμὴν ἔθηκα πρὸς τοῖν ποδοῖν τῆ Ἀφροδίτης σοῦ ἕνεκεν ἀργυρᾶν· (Lucian, Dialogi meretricii, 3:1)
  • παῦε δουλείαν λέγων, ὅστις ἄρχω τῶν ἁπάντων. (Aristophanes, Wasps, Choral, trochees 1:18)
  • ἆρ οὐ μεγάλην ἀρχὴν ἄρχω καὶ τοῦ Διὸς οὐδὲν ἐλάττω, ὅστις ἀκούω ταὔθ ἅπερ ὁ Ζεύς· (Aristophanes, Wasps, Agon, epirrheme 2:6)

Synonyms

  1. I am first

  2. I begin

  3. I lead

Related

명사

형용사

동사

Derived

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION