Ancient Greek-English Dictionary Language

πενθέω

ε-contract Verb; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: πενθέω

Structure: πενθέ (Stem) + ω (Ending)

Etym.: pe/nqos

Sense

  1. to bewail, lament, mourn for, to be mourned for

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular πενθῶ πενθεῖς πενθεῖ
Dual πενθεῖτον πενθεῖτον
Plural πενθοῦμεν πενθεῖτε πενθοῦσιν*
SubjunctiveSingular πενθῶ πενθῇς πενθῇ
Dual πενθῆτον πενθῆτον
Plural πενθῶμεν πενθῆτε πενθῶσιν*
OptativeSingular πενθοῖμι πενθοῖς πενθοῖ
Dual πενθοῖτον πενθοίτην
Plural πενθοῖμεν πενθοῖτε πενθοῖεν
ImperativeSingular πένθει πενθείτω
Dual πενθεῖτον πενθείτων
Plural πενθεῖτε πενθούντων, πενθείτωσαν
Infinitive πενθεῖν
Participle MasculineFeminineNeuter
πενθων πενθουντος πενθουσα πενθουσης πενθουν πενθουντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular πενθοῦμαι πενθεῖ, πενθῇ πενθεῖται
Dual πενθεῖσθον πενθεῖσθον
Plural πενθούμεθα πενθεῖσθε πενθοῦνται
SubjunctiveSingular πενθῶμαι πενθῇ πενθῆται
Dual πενθῆσθον πενθῆσθον
Plural πενθώμεθα πενθῆσθε πενθῶνται
OptativeSingular πενθοίμην πενθοῖο πενθοῖτο
Dual πενθοῖσθον πενθοίσθην
Plural πενθοίμεθα πενθοῖσθε πενθοῖντο
ImperativeSingular πενθοῦ πενθείσθω
Dual πενθεῖσθον πενθείσθων
Plural πενθεῖσθε πενθείσθων, πενθείσθωσαν
Infinitive πενθεῖσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
πενθουμενος πενθουμενου πενθουμενη πενθουμενης πενθουμενον πενθουμενου

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • καὶ ἔκλαυσαν αὐτὸν καὶ ἐκόψαντο αὐτὸν πᾶσ Ἰσραὴλ κοπετὸν μέγαν καὶ ἐπένθουν ἡμέρασ πολλὰσ καὶ εἶπον. (Septuagint, Liber Maccabees I 9:20)
  • καὶ κατιδόντεσ ἀνηκέστουσ μὲν ἤδη τὰσ αἰτίασ τοῦ πολέμου, τὴν δὲ πόλιν τηλικούτῳ μιάσματι πεφυρμένην, ἐξ οὗ δαιμόνιόν τι μήνιμα προσδοκᾶν εἰκὸσ ἦν, εἰ καὶ μὴ τὴν ἐκ Ῥωμαίων ἄμυναν, ἐπένθουν δημοσίᾳ, καὶ πλήρησ μὲν κατηφείασ ἦν ἡ πόλισ, ἕκαστοσ δὲ τῶν μετρίων ὡσ αὐτὸσ ὑπὲρ τῶν στασιαστῶν δίκασ δώσων τετάρακτο. (Flavius Josephus, De bello Judaico libri vii, 575:1)
  • διόπερ αἱ γυναῖκεσ ἀναλογιζόμεναι μὲν τὴν ἐν τῇ Λιβύῃ μέλλουσαν αὑταῖσ ἔσεσθαι δουλείαν, θεωροῦσαι δ’ αὑτὰσ ἅμα τοῖσ τέκνοισ ἐν ἀτιμίᾳ καὶ προπηλακισμῷ δεσποτῶν ἀναγκαζομένασ ὑπακούειν, τούτουσ δ’ ὁρῶσαι ἀσύνετον μὲν τὴν φωνήν, θηριώδη δὲ τὸν τρόπον ἔχοντασ, τὰ μὲν ζῶντα τῶν τέκνων ἐπένθουν, καὶ καθ’ ἕκαστον τῶν εἰσ ταῦτα παρανομημάτων οἱονεὶ νυγμοὺσ εἰσ τὴν ψυχὴν λαμβάνουσαι περιπαθεῖσ ἐγίνοντο καὶ πολλὰ τὴν ἑαυτῶν τύχην κατωδύροντο· (Diodorus Siculus, Library, book xiii, chapter 58 2:2)

Synonyms

  1. to bewail

Derived

Similar forms

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION