χράω
α-contract Verb;
자동번역
Transliteration:
Principal Part:
χράω
χρήσω
ἔχρησα
ἐχρήσθην
Structure:
χρά
(Stem)
+
ω
(Ending)
Etym.: only in imperf.
Sense
- (with dative of person) to fall upon, attack, assail
- (with dative of object) to inflict upon a person
- (with infinitive) to be bent on doing, to be eager to do
Conjugation
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- ἐπεὶ πόθεν ἂν ἐγὼ νομὰσ καὶ πλάνησ ἄνθρωποσ, ἐφ’ ἁμάξησ βεβιωκώσ, ἄλλοτε ἄλλην γῆν ἀμείβων, πόλιν δὲ οὔτε οἰκήσασ πώποτε οὔτε ἄλλοτε ἢ νῦν ἑωρακώσ, περὶ πολιτείασ διεξίοιμι καὶ διδάσκοιμι αὐτόχθονασ ἄνδρασ πόλιν ταύτην ἀρχαιοτάτην τοσούτοισ ἤδη χρόνοισ ἐν εὐνομίᾳ κατῳκηκότασ, καὶ μάλιστα σέ,^ ὦ Σόλων, ᾧ τοῦτο ἐξ ἀρχῆσ καὶ μάθημα, ὡσ φασίν, ἐγένετο, ἐπίστασθαι ὅπωσ ἂν ἄριστα πόλισ οἰκοῖτο καὶ οἷστισιν νόμοισ χρωμένη εὐδαιμονήσειε ; (Lucian, Anacharsis, (no name) 18:2)
- ποίῳ τόδ’ ἔγνω χρωμένη τεκμηρίῳ; (Euripides, Ion, episode 2:60)
- "ἢ μᾶλλον ἡ ψυχὴ τῷ σώματι χρωμένη, καθάπερ ἱππεὺσ ἀνὴρ ἵππῳ χρώμενοσ, οὐ τὸ ἐξ ἵππου καὶ ἀνδρόσ; (Plutarch, Adversus Colotem, section 213)
- εἰ δέ ποτ’ αὐτομάτωσ ἐπὶ τοῦτο κατενεχθείη, τὸ ἀνεπιτήδευτον ἐμφαίνειν θέλει καὶ ἀφελέσ, οὔτε προσθήκαισ τισὶν ὀνομάτων, ἵνα ὁ κύκλοσ ἐκπληρωθῇ, μηδὲν ὠφελούσαισ τὸν νοῦν χρωμένη οὔτε ὅπωσ αἱ βάσεισ αὐτῶν γένοιντο θεατρικαί τινεσ ἢ γλαφυραί, σπουδὴν ἔχουσα οὐδ’ ἵνα τῷ πνεύματι τοῦ λέγοντοσ ὦσιν αὐτάρκεισ συμμετρουμένη μάλα, οὐδ’ ἄλλην τινὰ τοιαύτην ἔχουσα ἐπιτήδευσιν οὐδεμίαν. (Dionysius of Halicarnassus, De Compositione Verborum, chapter 229)
- ἡ μὲν ὅμοια περιλαμβάνουσα μέτρα καὶ τεταγμένουσ σῴζουσα ῥυθμοὺσ καὶ κατὰ στίχον ἢ περίοδον ἢ στροφὴν διὰ τῶν αὐτῶν σχημάτων περαινομένη κἄπειτα πάλιν τοῖσ αὐτοῖσ ῥυθμοῖσ καὶ μέτροισ ἐπὶ τῶν ἑξῆσ στίχων ἢ περιόδων ἢ στροφῶν χρωμένη καὶ τοῦτο μέχρι πολλοῦ ποιοῦσα ἔρρυθμόσ ἐστι καὶ ἔμμετροσ, καὶ ὀνόματα κεῖται τῇ τοιαύτῃ λέξει μέτρον καὶ μέλοσ· (Dionysius of Halicarnassus, De Compositione Verborum, chapter 2519)
Synonyms
-
to fall upon
- ἐπιπίπτω (to fall upon, attack, assail)
- ἐμπίπτω (to fall upon, attack)
- εἰσπίπτω (to fall upon, attack)
- ἅπτω ( I set upon, attack, assail)
- ἰάλλω (to attack, assail, to assail)
- προσπίπτω (to fall upon, attack, assault)
- ἰάπτω (to assail, attack, to wound)
- ἐπεμπίπτω (to fall upon besides, attack furiously)
- ἐγχειρέω (to lay hands on, attack, assail)
- συνεμπίπτω (to fall on or attack together)
- προσπίτνω (to fall upon)
- προσπίτνω (to fall upon)
- προσπίπτω (to fall upon)
- ἐμβάλλω (fall upon)
- ἐγκαταπίπτω (to fall in or upon)
- ἐπεισπίπτω (to fall upon)
- ἐμπίπτω (to fall upon)
-
to inflict upon a person
Derived
- ἀποχράω (to suffice, be sufficient, be enough)
- ἐγχράω (to dash against, there were, urged)
- ἐκχράω (to declare as an oracle, tell out, to suffice)
- ἐπιχράω (to attack, assault, beset)
- ἐπιχράω (to lend besides)
- καταχράομαι (to make full use of, apply, to use to the uttermost)
- χράω (to furnish what is needful, to furnish the needful answer, to declare)