Ancient Greek-English Dictionary Language

ἐφάπτω

Non-contract Verb; Transliteration:

Principal Part: ἐφάπτω ἐφάψω ἐφῆμμαι

Structure: ἐπ (Prefix) + ά̔πτ (Stem) + ω (Ending)

Sense

  1. to bind on
  2. to lay hold of, to lay hold of, reach with the mind, attain
  3. (with dative) to apply oneself to
  4. (perfect passive participle) possessed of
  5. to be connected with
  6. to follow, come next

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἐφάπτω ἐφάπτεις ἐφάπτει
Dual ἐφάπτετον ἐφάπτετον
Plural ἐφάπτομεν ἐφάπτετε ἐφάπτουσιν*
SubjunctiveSingular ἐφάπτω ἐφάπτῃς ἐφάπτῃ
Dual ἐφάπτητον ἐφάπτητον
Plural ἐφάπτωμεν ἐφάπτητε ἐφάπτωσιν*
OptativeSingular ἐφάπτοιμι ἐφάπτοις ἐφάπτοι
Dual ἐφάπτοιτον ἐφαπτοίτην
Plural ἐφάπτοιμεν ἐφάπτοιτε ἐφάπτοιεν
ImperativeSingular ἐφάπτε ἐφαπτέτω
Dual ἐφάπτετον ἐφαπτέτων
Plural ἐφάπτετε ἐφαπτόντων, ἐφαπτέτωσαν
Infinitive ἐφάπτειν
Participle MasculineFeminineNeuter
ἐφαπτων ἐφαπτοντος ἐφαπτουσα ἐφαπτουσης ἐφαπτον ἐφαπτοντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἐφάπτομαι ἐφάπτει, ἐφάπτῃ ἐφάπτεται
Dual ἐφάπτεσθον ἐφάπτεσθον
Plural ἐφαπτόμεθα ἐφάπτεσθε ἐφάπτονται
SubjunctiveSingular ἐφάπτωμαι ἐφάπτῃ ἐφάπτηται
Dual ἐφάπτησθον ἐφάπτησθον
Plural ἐφαπτώμεθα ἐφάπτησθε ἐφάπτωνται
OptativeSingular ἐφαπτοίμην ἐφάπτοιο ἐφάπτοιτο
Dual ἐφάπτοισθον ἐφαπτοίσθην
Plural ἐφαπτοίμεθα ἐφάπτοισθε ἐφάπτοιντο
ImperativeSingular ἐφάπτου ἐφαπτέσθω
Dual ἐφάπτεσθον ἐφαπτέσθων
Plural ἐφάπτεσθε ἐφαπτέσθων, ἐφαπτέσθωσαν
Infinitive ἐφάπτεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἐφαπτομενος ἐφαπτομενου ἐφαπτομενη ἐφαπτομενης ἐφαπτομενον ἐφαπτομενου

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • ΣΥΝΕΒΗ δὲ καὶ ἑπτὰ ἀδελφοὺσ μετὰ τῆσ μητρὸσ συλληφθέντασ ἀναγκάζεσθαι ὑπὸ τοῦ βασιλέωσ ἀπὸ τῶν ἀθεμίτων ὑείων κρεῶν ἐφάπτεσθαι μάστιξι καὶ νευραῖσ αἰκιζομένουσ. (Septuagint, Liber Maccabees II 7:1)
  • ἀπορρήτων ἐφάπτεσθαι τοῖσ ὀνόμασι καὶ τοῖσ ῥήμασιν, ἀλλ’ ἀποκειμένων καὶ κεκρυμμένων ἐπινοεῖν τὴν πρὸσ τὸ γεννᾶν καὶ λοχεύεσθαι τῶν μορίων ἐκείνων εὐφυϊάν. (Plutarch, De amore prolis, section 3 6:1)
  • διττῆσ γὰρ οὔσησ ἀσκήσεωσ περὶ πάντασ ὡσ εἰπεῖν τοὺσ λόγουσ, τῆσ περὶ τὰ νοήματα καὶ τῆσ περὶ τὰ ὀνόματα, ὧν ἣ μὲν τοῦ πραγματικοῦ τόπου μᾶλλον ἐφάπτεσθαι δόξειεν ἄν, ἣ δὲ τοῦ λεκτικοῦ, καὶ πάντων ὅσοι τοῦ λέγειν εὖ στοχάζονται περὶ ἀμφοτέρασ τὰσ θεωρίασ τοῦ λόγου ταύτασ σπουδαζόντων ἐξ ἴσου, ἡ μὲν ἐπὶ τὰ πράγματα καὶ τὴν ἐν τούτοισ φρόνησιν ἄγουσα ἡμᾶσ ἐπιστήμη βραδεῖά ἐστι καὶ χαλεπὴ νέοισ, μᾶλλον δὲ ἀδύνατοσ εἰσ ἀγενείων καὶ μειρακίων πεσεῖν ἡλικίαν· (Dionysius of Halicarnassus, De Compositione Verborum, chapter 14)
  • θηριώδουσ γὰρ καὶ ἀλόγου μᾶλλον ἢ λογικῆσ ἐφάπτεσθαι δοκεῖ φωνῆσ ὁ συριγμόσ· (Dionysius of Halicarnassus, De Compositione Verborum, chapter 1452)
  • μὴ καθαρῷ γὰρ καθαροῦ ἐφάπτεσθαι μὴ οὐ θεμιτὸν ᾖ" ὥστ’εἰ καὶ προσέοικε μετάγειν εἰσ ἕτερον τόπον ὁ θάνατοσ, οὐκ ἔστι κακόν· (Plutarch, Consolatio ad Apollonium, chapter, section 13 2:12)

Synonyms

  1. to bind on

  2. to lay hold of

  3. to apply oneself to

  4. possessed of

  5. to be connected with

  6. to follow

Derived

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION