χράω
α-contract Verb;
자동번역
Transliteration:
Principal Part:
χράω
χρήσω
ἔχρησα
ἐχρήσθην
Structure:
χρά
(Stem)
+
ω
(Ending)
Etym.: only in imperf.
Sense
- (with dative of person) to fall upon, attack, assail
- (with dative of object) to inflict upon a person
- (with infinitive) to be bent on doing, to be eager to do
Conjugation
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- ἐπεὶ δὲ ἅπαξ τοῦ Ἀπόλλωνοσ ἐμνήσθην, βούλομαι καὶ τὰ ἄλλα εἰπεῖν, ἃ περὶ αὐτοῦ οἱ σοφοὶ τῶν ἀνθρώπων λέγουσιν, οὐχ ὅσα περὶ τοὺσ ἔρωτασ ἐδυστύχησεν οὐδὲ τοῦ Υἁκίνθου τὸν φόνον οὐδὲ τῆσ Δάφνησ τὴν ὑπεροψίαν, ἀλλ’ ὅτι καὶ καταγνωσθεὶσ ἐπὶ τῷ τῶν Κυκλώπων θανάτῳ καὶ ἐξοστρακισθεὶσ διὰ τοῦτο ἐκ τοῦ οὐρανοῦ, ἐπέμφθη εἰσ τὴν γῆν ἀνθρωπίνῃ χρησόμενοσ τῇ τύχῃ· (Lucian, De sacrificiis, (no name) 4:1)
- ὁ μὲν οὖν κατήγοροσ ἦν Λεύκιοσ Ἀπουλήιοσ, ἔγκλημα δὲ κλοπῆσ περὶ τὰ Τυρρηνικὰ χρήματα, καὶ δῆτα καὶ θύραι τινὲσ ἐλέγοντο χαλκαῖ παρ’ αὐτῷ φανῆναι τῶν αἰχμαλώτων, ὁ δὲ δῆμοσ ἐξηρέθιστο καὶ δῆλοσ ἦν ἐκ πάσησ προφάσεωσ κατ’ αὐτοῦ τῇ ψήφῳ χρησόμενοσ. (Plutarch, Camillus, chapter 12 1:1)
- ἐπεὶ δὲ οἱ φυγάδεσ ἦσαν ἀπαρηγόρητοι τοῖσ ἔχουσι τὰσ κτήσεισ ἐνοχλοῦντεσ, ἥ τε πόλισ ἐκινδύνευεν ἀνάστατοσ γενέσθαι, μίαν ὁρῶν ἐλπίδα τὴν Πτολεμαίου φιλανθρωπίαν ὡρ́μησεν ἐκπλεῦσαι καὶ δεηθῆναι τοῦ βασιλέωσ ὅπωσ αὐτῷ χρήματα συμβάληται πρὸσ τὰσ διαλύσεισ, ἀνήχθη μὲν οὖν ἀπὸ Μοθώνησ ὑπὲρ Μαλέασ, ὡσ τῷ διὰ πόρου δρόμῳ χρησόμενοσ. (Plutarch, Aratus, chapter 12 1:1)
- καὶ καθεζόμενοσ αὐτὸσ ἐπί τινοσ δίφρου περὶ ταυτὸν συμμέτρωσ ἔχοντοσ τῇ συστάσει, διείρασ δὲ τὴν εὐώνυμον χεῖρα πρὸσ τὴν ἐπιβολήν, καὶ τῇ ἑτέρᾳ χρησόμενοσ τῷ πλήκτρῳ, καθ’ ὁποίαν δὴ πρώτην ᾑρεῖτο τῶν ἁρμονιῶν μετέστρεφε τῷ ποδὶ τὴν βάσιν εὔτροχον οὖσαν, καὶ πρὸσ ἑτέραν πλευρὰν πάλιν ἐπιβάλλων ἐχρῆτο καὶ πάλιν ἑτέραν. (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 14, book 14, chapter 39 1:24)
- οὐ γὰρ ὁ δεῖνα μὰ Δία κατέβαινε περὶ ὠνῆσ ἀνδραπόδου χρησόμενοσ οὐδ’ ὁ, δεῖνα περὶ ἐργασίασ, ἀλλὰ πόλεισ μέγα δυνάμεναι καὶ βασιλεῖσ καὶ τύραννοι μέτριον οὐδὲν φρονοῦντεσ ἐνετύγχανον τῷ θεῷ περὶ πραγμάτων οὓσ ἀνιᾶν καὶ παροξύνειν ἀπεχθείᾳ πολλὰ τῶν ἀβουλήτων ἀκούοντασ οὐκ ἐλυσιτέλει τοῖσ περὶ τὸ χρηστήριον. (Plutarch, De Pythiae oraculis, section 262)
Synonyms
-
to fall upon
- ἐπιπίπτω (to fall upon, attack, assail)
- ἐμπίπτω (to fall upon, attack)
- εἰσπίπτω (to fall upon, attack)
- ἅπτω ( I set upon, attack, assail)
- ἰάλλω (to attack, assail, to assail)
- προσπίπτω (to fall upon, attack, assault)
- ἰάπτω (to assail, attack, to wound)
- ἐπεμπίπτω (to fall upon besides, attack furiously)
- ἐγχειρέω (to lay hands on, attack, assail)
- συνεμπίπτω (to fall on or attack together)
- προσπίτνω (to fall upon)
- προσπίτνω (to fall upon)
- προσπίπτω (to fall upon)
- ἐμβάλλω (fall upon)
- ἐγκαταπίπτω (to fall in or upon)
- ἐπεισπίπτω (to fall upon)
- ἐμπίπτω (to fall upon)
-
to inflict upon a person
Derived
- ἀποχράω (to suffice, be sufficient, be enough)
- ἐγχράω (to dash against, there were, urged)
- ἐκχράω (to declare as an oracle, tell out, to suffice)
- ἐπιχράω (to attack, assault, beset)
- ἐπιχράω (to lend besides)
- καταχράομαι (to make full use of, apply, to use to the uttermost)
- χράω (to furnish what is needful, to furnish the needful answer, to declare)