χράω
α-contract Verb;
자동번역
Transliteration:
Principal Part:
χράω
χρήσω
ἔχρησα
ἐχρήσθην
Structure:
χρά
(Stem)
+
ω
(Ending)
Etym.: only in imperf.
Sense
- (with dative of person) to fall upon, attack, assail
- (with dative of object) to inflict upon a person
- (with infinitive) to be bent on doing, to be eager to do
Conjugation
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- ἀνθ’ ὧν ἐγὼ σωθεὶσ ἐχρώμην τε αὐτῷ ἔτι μᾶλλον καὶ κατασκευαζομένῳ τὴν τράπεζαν εἰσευπόρησα ἀργυρίου. (Dionysius of Halicarnassus, chapter 5 1:4)
- συστήσαντοσ δέ μοι Πυθοδώρου τοῦ Φοίνικοσ Πασίωνα ἐχρώμην τῇ τούτου τραπέζῃ. (Dionysius of Halicarnassus, De Isocrate, chapter 19 2:3)
- εὐθὺσ γοῦν τοῖσ μὲν ἐχθροῖσ ἐσπείσμην καὶ διηλλάγμην, καὶ συμβούλοισ καὶ συνεστίοισ ἐχρώμην τοῖσ πλείστοισ αὐτῶν. (Lucian, Phalaris, book 1 3:4)
- αὐτὸ γὰρ τοὐναντίον, ὦ ἄνδρεσ Ἀθηναῖοι, κἂν εἰ μηδὲν προὐκαλοῦνθ’ οὗτοι, λόγῳ δ’ ἐχρῶντο μόνον, καὶ παρεῖχέν τισ αὐτοῖσ γραμματεῖον ὡσ διαθήκην, ἐμὸν ἦν τὸ προκαλεῖσθαι καὶ κελεύειν ἀνοίγειν ταύτην, ἵν’ εἰ μὲν ἄλλ’ ἄττα τῶν ὑπὸ τούτων μεμαρτυρημένων ἦν τἀκεῖ γεγραμμένα, μάρτυρασ εὐθὺσ τῶν περιεστηκότων πολλοὺσ ποιησάμενοσ τεκμηρίῳ τούτῳ καὶ περὶ τῶν ἄλλων, ὡσ κατασκευάζουσιν, ἐχρώμην· (Demosthenes, Speeches 41-50, 16:4)
- Μαρτυρίαι ἐπειδὴ τοίνυν, ὦ ἄνδρεσ δικασταί, ἐπαγγείλαντόσ μου αὐτῷ θεραπεύειν τὴν ἄνθρωπον ἣν συνέκοψαν καὶ ἰατρὸν εἰσάγειν οὐκ ἐφρόντιζον, ἐγὼ αὐτὸσ εἰσήγαγον ἰατρὸν ᾧ πολλὰ ἔτη ἐχρώμην, ὃσ ἐθεράπευεν αὐτὴν ἀρρωστοῦσαν, καὶ ἐπέδειξα ὡσ εἶχεν, εἰσαγαγὼν μάρτυρασ. (Demosthenes, Speeches 41-50, 84:3)
Synonyms
-
to fall upon
- ἐπιπίπτω (to fall upon, attack, assail)
- ἐμπίπτω (to fall upon, attack)
- εἰσπίπτω (to fall upon, attack)
- ἅπτω ( I set upon, attack, assail)
- ἰάλλω (to attack, assail, to assail)
- προσπίπτω (to fall upon, attack, assault)
- ἰάπτω (to assail, attack, to wound)
- ἐπεμπίπτω (to fall upon besides, attack furiously)
- ἐγχειρέω (to lay hands on, attack, assail)
- συνεμπίπτω (to fall on or attack together)
- προσπίτνω (to fall upon)
- προσπίτνω (to fall upon)
- προσπίπτω (to fall upon)
- ἐμβάλλω (fall upon)
- ἐγκαταπίπτω (to fall in or upon)
- ἐπεισπίπτω (to fall upon)
- ἐμπίπτω (to fall upon)
-
to inflict upon a person
Derived
- ἀποχράω (to suffice, be sufficient, be enough)
- ἐγχράω (to dash against, there were, urged)
- ἐκχράω (to declare as an oracle, tell out, to suffice)
- ἐπιχράω (to attack, assault, beset)
- ἐπιχράω (to lend besides)
- καταχράομαι (to make full use of, apply, to use to the uttermost)
- χράω (to furnish what is needful, to furnish the needful answer, to declare)