Ancient Greek-English Dictionary Language

ἔσχατος

First/Second declension Adjective; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: ἔσχατος ἐσχάτη ἔσχατον

Structure: ἐσχατ (Stem) + ος (Ending)

Etym.: prob. from e)k, e)c, as if e)/catos,

Sense

  1. furthest, extreme
  2. highest, lowest, innermost
  3. (time) last

Examples

  • καὶ οὔπω τοῦτ’ ἐστὶ καταγέλαστον εἰ δι’ ἀπειρίαν αὐτὸ πράττουσιν, ἐκεῖνο δ’ ἐσχάτωσ ἄτοπον. (Plutarch, De liberis educandis, section 7 7:2)
  • αἰδούμενοσ δὲ τοὺσ κρατίστουσ, θεραπεύων δὲ τοὺσ πολλούσ, ἔργον ἀνελεύθερον ἐσχάτωσ ὑπέμεινε καὶ παλίμβολον. (Plutarch, Caius Marius, chapter 30 1:2)
  • ἦν δὲ Οὐίνιοσ ἀργυρίου μὲν ἐσχάτωσ καὶ παρ’ ὁντινοῦν ἥττων, ἔνοχοσ δὲ καὶ τοῖσ περὶ γυναῖκασ ἁμαρτήμασιν. (Plutarch, Galba, chapter 12 1:1)
  • καὶ ἀναγκαῖόν ἐστιν, εἰ τὰ μὲν ἐσχάτωσ ποιεῖ κακοδαίμονασ εὐθὺσ οἷσ ἂν παρῇ, τὰ δ’ ἐπ’ ἄκρον εὐδαίμονασ. (Plutarch, De Stoicorum repugnantiis, section 192)
  • τοῦτο μὲν γάρ, ὅσοισι ἂν ἡμέων κόρυζα ἐγγένηται καὶ Ῥεῦμα κινηθῇ διὰ τῶν Ῥινῶν, τοῦτο ὡσ τὸ πολὺ δριμύτερον τοῦ πρότερον γινομένου τε καὶ ἰόντοσ ἐκ τῶν Ῥινῶν καθ’ ἑκάστην ἡμέρην καὶ οἰδεῖν μὲν ποιεῖ τὴν Ῥῖνα καὶ συγκαίει θερμήν τε καὶ διάπυρον ἐσχάτωσ, ἢν δὴ τὴν χεῖρα προσ φέρῃσ· (Hippocrates, Hippocrates Collected Works I, , xviii.3)

Synonyms

  1. last

Related

Similar forms

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION