Ancient Greek-English Dictionary Language

ἀδύνατος

First/Second declension Adjective; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: ἀδύνατος ἀδύνατος ἀδύνατον

Structure: ἀ (Prefix) + δυνατ (Stem) + ος (Ending)

Sense

  1. (of persons) unable
  2. (absolute) without strength, powerless, weak

Examples

  • ἑώρα γὰρ ἄνευ βασιλικῆσ προνοίασ ἀδύνατον εἶναι τυχεῖν εἰρήνησ ἔτι τὰ πράγματα καὶ τὸν Σίμωνα παῦλαν οὐ ληψόμενον τῆσ ἀνοίασ. (Septuagint, Liber Maccabees II 4:6)
  • ἄχρι γὰρ Ἰούδασ περίεστιν, ἀδύνατον εἰρήνησ τυχεῖν τὰ πράγματα. (Septuagint, Liber Maccabees II 14:10)
  • οὐ γὰρ διετράπην πολυοχλίαν πλήθουσ τοῦ μὴ ἐξαγορεῦσαι ἐνώπιον αὐτῶν. εἰ δὲ καὶ εἴασα ἀδύνατον ἐξελθεῖν θύραν μου κόλπῳ κενῷ, (Septuagint, Liber Iob 31:34)
  • ἀνθ̓ ὧν ἔθλιψαν ἀσθενῆ καὶ ἀδύνατον, κρίμα δὲ πρᾳέων ἐκθήσει. (Septuagint, Liber Iob 36:15)
  • οἱ δὲ τὴν ἀδύνατον ὄντωσ νύκτα καὶ ἐξ ἀδυνάτου ᾅδου μυχῶν ἐπελθοῦσαν, τὸν αὐτὸν ὕπνον κοιμώμενοι, (Septuagint, Liber Sapientiae 17:14)
  • Τὴν δὲ σὴν χεῖρα φυγεῖν ἀδύνατόν ἐστιν. (Septuagint, Liber Sapientiae 16:15)

Synonyms

  1. unable

  2. without strength

Related

Derived

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION