Ancient Greek-English Dictionary Language

συγχωρέω

ε-contract Verb; Transliteration:

Principal Part: συγχωρέω συγχωρήσομαι

Structure: συγ (Prefix) + χωρέ (Stem) + ω (Ending)

Sense

  1. to come together, meet, to meet
  2. to make way, give place, yield or defer to, to make concessions to, about, to be in collusion with, connive at, to come to terms
  3. to accede or agree, assent to, acquiesce in, to agree, acquiesce, consent, assent, a yielding, unexacting temper
  4. to concede, give up, yield
  5. to concede or grant, to grant that

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular συγχώρω συγχώρεις συγχώρει
Dual συγχώρειτον συγχώρειτον
Plural συγχώρουμεν συγχώρειτε συγχώρουσιν*
SubjunctiveSingular συγχώρω συγχώρῃς συγχώρῃ
Dual συγχώρητον συγχώρητον
Plural συγχώρωμεν συγχώρητε συγχώρωσιν*
OptativeSingular συγχώροιμι συγχώροις συγχώροι
Dual συγχώροιτον συγχωροίτην
Plural συγχώροιμεν συγχώροιτε συγχώροιεν
ImperativeSingular συγχῶρει συγχωρεῖτω
Dual συγχώρειτον συγχωρεῖτων
Plural συγχώρειτε συγχωροῦντων, συγχωρεῖτωσαν
Infinitive συγχώρειν
Participle MasculineFeminineNeuter
συγχωρων συγχωρουντος συγχωρουσα συγχωρουσης συγχωρουν συγχωρουντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular συγχώρουμαι συγχώρει, συγχώρῃ συγχώρειται
Dual συγχώρεισθον συγχώρεισθον
Plural συγχωροῦμεθα συγχώρεισθε συγχώρουνται
SubjunctiveSingular συγχώρωμαι συγχώρῃ συγχώρηται
Dual συγχώρησθον συγχώρησθον
Plural συγχωρώμεθα συγχώρησθε συγχώρωνται
OptativeSingular συγχωροίμην συγχώροιο συγχώροιτο
Dual συγχώροισθον συγχωροίσθην
Plural συγχωροίμεθα συγχώροισθε συγχώροιντο
ImperativeSingular συγχώρου συγχωρεῖσθω
Dual συγχώρεισθον συγχωρεῖσθων
Plural συγχώρεισθε συγχωρεῖσθων, συγχωρεῖσθωσαν
Infinitive συγχώρεισθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
συγχωρουμενος συγχωρουμενου συγχωρουμενη συγχωρουμενης συγχωρουμενον συγχωρουμενου

Future tense

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • τίσ τύχα μοι συγχωρήσει; (Euripides, Iphigenia in Tauris, episode, lyric 1:5)
  • ἡ δὲ ὑπερβολὴ ἐν τῷ ἑξῆσ, οἱο͂ν εἰ γάρ τισ ἅπαντα ὅσα Λεπτίνησ ἐρεῖ περὶ τοῦ νόμου, διδάσκων ὑμᾶσ, ὡσ καλῶσ κεῖται συγχωρήσει τούτοισ ἀληθῆ λέγειν αὐτόν, ἕν γε αἰσχρὸν οὐδ’ ἂν εἴ τι γένοιτο, ἀναιρεθείη, ὃ συμβήσεται διὰ τοῦ νόμου κυρίου γενομένου τῇ πόλει. (Aristides, Aelius, Ars Rhetorica, , 15:4)
  • Ῥωμύλου δὲ τὴν ἐπώνυμον αὑτοῦ πόλιν οἰκίσαντοσ ἑκκαίδεκα γενεαῖσ τῶν Τρωικῶν ὕστερον, ἣν νῦν ἔχουσιν ὀνομασίαν μεταλαβόντεσ, ἔθνοσ τε μέγιστον ἐξ ἐλαχίστου γενέσθαι σὺν χρόνῳ παρεσκεύασαν καὶ περιφανέστατον ἐξ ἀδηλοτάτου, τῶν τε δεομένων οἰκήσεωσ παρὰ σφίσι φιλανθρώπῳ ὑποδοχῇ καὶ πολιτείασ μεταδόσει τοῖσ μετὰ τοῦ γενναίου ἐν πολέμῳ κρατηθεῖσι, δούλων τε ὅσοι παρ’ αὐτοῖσ ἐλευθερωθεῖεν ἀστοῖσ εἶναι συγχωρήσει, τύχησ τε ἀνθρώπων οὐδεμιᾶσ εἰ μέλλοι τὸ κοινὸν ὠφελεῖν ἀπαξιώσει· (Dionysius of Halicarnassus, Antiquitates Romanae, book 1, chapter 9 6:1)
  • ἀνδράποδα μὲν οὖν καὶ χρήματα καὶ βοσκήματα καὶ τοὺσ ἐμπορικοὺσ φόρτουσ ἡ στρατιὰ συγχωρήσει τοῦ ὑπάτου διήρπασε, τὰ δ’ ἐλεύθερα σώματα, ὁπόσα μὴ ὁ πόλεμοσ ἔφθη διειργασμένοσ, ἐπὶ τὸ λαφυροπώλιον ἀπήχθη. (Dionysius of Halicarnassus, Antiquitates Romanae, Books VII-IX, book 9, chapter 56 7:3)
  • καὶ γὰρ ἐάν τισ τοῖσ λόγοισ κατατολμήσασ βιάζηται τὴν ἐνάργειαν, ἥ γε φύσισ τῶν πραγμάτων οὐδαμῶσ συγχωρήσει. (Diodorus Siculus, Bibliotheca Historica, book 1, chapter 40 5:2)

Synonyms

  1. to come together

  2. to concede

  3. to concede or grant

Derived

Similar forms

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION