Ancient Greek-English Dictionary Language

εἰκαῖος

First/Second declension Adjective; Transliteration:

Principal Part: εἰκαῖος εἰκαῖη εἰκαῖον

Structure: εἰκαι (Stem) + ος (Ending)

Etym.: ei)kh=

Sense

  1. random, purposeless

Examples

  • οἶδα ὅθεν σοι τὰ κομψὰ ταῦτα ἐρωτήματά ἐστιν, παρὰ τῶν καταράτων σοφιστῶν, οἳ μηδὲ προνοεῖν ἡμᾶσ τῶν ἀνθρώπων φασὶν ἐκεῖνοι γοῦν τὰ τοιαῦτα ἐρωτῶσιν ὑπ’ ἀσεβείασ, ἀποτρέποντεσ καὶ τοὺσ ἄλλουσ θύειν καὶ εὔχεσθαι ὡσ εἰκαῖον ὄν· (Lucian, Juppiter confuatus, (no name) 6:1)
  • τί ταῦτα κόμησ εἰκαῖα, Φιλαινί, σκύλματα, καὶ νοτερῶν σύγχυσισ ὀμματίων; (Unknown, Greek Anthology, book 5, chapter 1302)
  • ὅπου δὲ τὸ πρῶτον καὶ μόνον αἴτιόν ἐστι τοῦ κατορθοῦν ἢ ἁμαρτάνειν, τοῦ εὐροεῖν ἢ δυσροεῖν, τοῦ ἀτυχεῖν ἢ εὐτυχεῖν, ἐνθάδε μόνον εἰκαῖοι καὶ προπετεῖσ. (Epictetus, Works, book 1, 30:1)
  • πῶσ οὖν τηρήσῃ τισ ἅμα μὲν τὸ εὐσταθὲσ καὶ ἀτάραχον, ἅμα δὲ τὸ ἐπιμελὲσ καὶ μὴ εἰκαῖον μηδ’ ἐπισεσυρμένον; (Epictetus, Works, book 2, 2:1)
  • οἱ δὲ πολλοὶ καὶ εἰκαῖοι συγκαθέντεσ εἴσ τι τοιοῦτον φύρονται καὶ φύρουσι καὶ τὰ τελευταῖα λοιδορήσαντεσ καὶ λοιδορηθέντεσ ἀπέρχονται. (Epictetus, Works, book 2, 13:1)
  • οὐκ ἆρα μῦθοσ ἦν ἐκεῖνοσ εἰκαῖοσ, ὡσ ἀτυχήσ τισ ἐὼν τὸν πόδα κολυμβῶν περιέπειρέ πωσ ἥλῳ. (Diogenes Laertius, Lives of Eminent Philosophers, B, Kef. i'. EUKLEIDHS 5:2)

Related

Similar forms

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION