Ancient Greek-English Dictionary Language

χωριστός

First/Second declension Adjective; Transliteration:

Principal Part: χωριστός χωριστή χωριστόν

Structure: χωριστ (Stem) + ος (Ending)

Etym.: xwri/zw의 분사형

Sense

  1. separated, separable
  2. separate or separable

Examples

  • εἰσί, καὶ πότερον ἔστι τισ χωριστὴ οὐσία, καὶ διὰ τί καὶ πῶσ, ἢ οὐδεμία, παρὰ τὰσ αἰσθητάσ, σκεπτέον, ὑποτυπωσαμένοισ τὴν οὐσίαν πρῶτον τί ἐστιν. (Aristotle, Metaphysics, Book 7 17:1)
  • τῶν γὰρ καθ’ ἕκαστον ἡ ἰδέα, ὡσ φασί, καὶ χωριστή· (Aristotle, Metaphysics, Book 7 237:4)
  • εἰ δὲ μὴ χωριστὴ τῶν σωμάτων ἡ ζητουμένη νῦν ἀρχή, τίνα ἄν τισ ἄλλην θείη μᾶλλον τῆσ ὕλησ; (Aristotle, Metaphysics, Book 11 22:3)
  • τοῦτο δὲ φθαρτόν, ὥσθ’ ὅλωσ οὐκ ἔστιν ἀί̈διοσ οὐσία χωριστὴ καὶ καθ’ αὑτήν. (Aristotle, Metaphysics, Book 11 23:3)
  • περὶ τὸ χωριστὸν ἄρα ὂν καὶ ἀκίνητον ἑτέρα τούτων ἀμφοτέρων τῶν ἐπιστημῶν ἔστι τισ, εἴπερ ὑπάρχει τισ οὐσία τοιαύτη, λέγω δὲ χωριστὴ καὶ ἀκίνητοσ, ὅπερ πειρασόμεθα δεικνύναι. (Aristotle, Metaphysics, Book 11 108:2)

Synonyms

  1. separated

  2. separate or separable

Related

Derived

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION