κολάζω?
Non-contract Verb;
자동번역
Transliteration: kolazō
Principal Part:
κολάζω
Structure:
κολάζ
(Stem)
+
ω
(Ending)
Etym.: Prob. from
κόλος, akin to
κολούω
Sense
- to curtail, dock, prune, chastened
- to chastise, punish, to get, punished, to be punished
Conjugation
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- δυναίμην δ ἂν ὥσπερ κολάζειν τοὺς ἀπειθοῦντάς μου τοῖς ἐπιτάγμασιν, οὕτως καὶ εὐεργετεῖν τοὺς εὐπειθοῦντάς μοι. (Septuagint, Liber Maccabees IV 8:6)
- "ἐκείνῳ γάρ, ὡς εἰκός, ὀλίγον ἔμελεν τῶν βλασφημιῶν καὶ οὐκ ἠξίου τὴν ^ φιλοσοφίαν ὑποδυόμενόν τινα κολάζειν ἐπὶ ῥήμασι καὶ μάλιστα τέχνην τινὰ τὸ λοιδορεῖσθαι πεποιημένον. (Lucian, De morte Peregrini, (no name) 9:41)
- σὺ δέ, ὅπερ ἀγνωμονέστατον, σωφρονήσας εὐθὺς ἐς δικαστήριον ἄγεις καὶ σεσωσμένος κολάζεις καὶ ἐπὶ τὸ ἀρχαῖον ἐκεῖνο μῖσος ἀνατρέχεις καὶ τὸν αὐτὸν ἀναγινώσκεις νόμον. (Lucian, Abdicatus, (no name) 14:8)
- ὑμεῖς δέ, ὦ ἄνδρες δικασταί, τὸν εὐεργέτην τούτῳ κολάζειν ἐπιτρέψετε καὶ τὸν σώσαντα ἐξελαύνειν καὶ τὸν σωφρονίσαντα μισεῖν καὶ τὸν ἀναστήσαντα τιμωρεῖσθαι· (Lucian, Abdicatus, (no name) 15:1)
- ὁ δὲ πρὸς τῷ μὴ ἀμείβεσθαι καὶ ἐπ αὐτοῖς οἷς πέπονθε κολάζειν ἀξιῶν, σκέψασθε εἴ τινα ὑπερβολὴν ἀδικίας ἀπολέλοιπεν. (Lucian, Abdicatus, (no name) 19:8)
- λέγ, ὡς κολάζω τὸν ἀδικοῦντά ς, ὦ πάτερ. (Euripides, episode 4:36)
- ἦ μὴν ἐγὼ σοῦ χἀτέρους μείζονας κολάζω. (Aristophanes, Wasps, Parodos, prelude20)
- "μὴ δι ὀργὴν πικρότερον κολάζω τοὺς συντρίβοντας. (Plutarch, Regum et imperatorum apophthegmata, , section 1 2:1)
- "διὸ σήμερον κολάζω τὴν ἀμετρίαν τῆς χαρᾶς. (Plutarch, Regum et imperatorum apophthegmata, , section 11 1:3)
- "μὴ δι ὀργὴν πικρότερον κολάζω τοὺς συντρίβοντας. (Plutarch, Regum et imperatorum apophthegmata, , section 1 1:1)
Synonyms
-
to curtail
- κολοβόω (to dock, curtail, shorten)
-
to chastise
- τίνυμαι (to punish, chastise, chastising)