Ancient Greek-English Dictionary Language

ἐπελαύνω

Non-contract Verb; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: ἐπελαύνω ἐπελάσω ἐπεξελήλακα

Structure: ἐπ (Prefix) + ἐλαύν (Stem) + ω (Ending)

Sense

  1. to drive upon, upon
  2. to lay, beaten out into plates over
  3. to force, upon
  4. to ride or lead against
  5. to march against, to charge, to drive upon

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἐπελαύνω ἐπελαύνεις ἐπελαύνει
Dual ἐπελαύνετον ἐπελαύνετον
Plural ἐπελαύνομεν ἐπελαύνετε ἐπελαύνουσιν*
SubjunctiveSingular ἐπελαύνω ἐπελαύνῃς ἐπελαύνῃ
Dual ἐπελαύνητον ἐπελαύνητον
Plural ἐπελαύνωμεν ἐπελαύνητε ἐπελαύνωσιν*
OptativeSingular ἐπελαύνοιμι ἐπελαύνοις ἐπελαύνοι
Dual ἐπελαύνοιτον ἐπελαυνοίτην
Plural ἐπελαύνοιμεν ἐπελαύνοιτε ἐπελαύνοιεν
ImperativeSingular ἐπέλαυνε ἐπελαυνέτω
Dual ἐπελαύνετον ἐπελαυνέτων
Plural ἐπελαύνετε ἐπελαυνόντων, ἐπελαυνέτωσαν
Infinitive ἐπελαύνειν
Participle MasculineFeminineNeuter
ἐπελαυνων ἐπελαυνοντος ἐπελαυνουσα ἐπελαυνουσης ἐπελαυνον ἐπελαυνοντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἐπελαύνομαι ἐπελαύνει, ἐπελαύνῃ ἐπελαύνεται
Dual ἐπελαύνεσθον ἐπελαύνεσθον
Plural ἐπελαυνόμεθα ἐπελαύνεσθε ἐπελαύνονται
SubjunctiveSingular ἐπελαύνωμαι ἐπελαύνῃ ἐπελαύνηται
Dual ἐπελαύνησθον ἐπελαύνησθον
Plural ἐπελαυνώμεθα ἐπελαύνησθε ἐπελαύνωνται
OptativeSingular ἐπελαυνοίμην ἐπελαύνοιο ἐπελαύνοιτο
Dual ἐπελαύνοισθον ἐπελαυνοίσθην
Plural ἐπελαυνοίμεθα ἐπελαύνοισθε ἐπελαύνοιντο
ImperativeSingular ἐπελαύνου ἐπελαυνέσθω
Dual ἐπελαύνεσθον ἐπελαυνέσθων
Plural ἐπελαύνεσθε ἐπελαυνέσθων, ἐπελαυνέσθωσαν
Infinitive ἐπελαύνεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἐπελαυνομενος ἐπελαυνομενου ἐπελαυνομενη ἐπελαυνομενης ἐπελαυνομενον ἐπελαυνομενου

Future tense

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • δύο δὲ ἱππῆσ, τοῦδε τοῦ στοίχου διέχοντεσ ὅσον ἐκδρομὰσ παρέχειν τοῖσ φιλίοισ ἱππεῦσι, προβέβληνται πρὸ τοῦ δεξιοῦ κέρωσ τῆσ χελώνησ, τοῦ ἐκδέχεσθαι τοὺσ ἐξακοντισμοὺσ τῶν ἐπ̓ εὐθὺ ἐπελαυνόντων. (Arrian, chapter 36 3:1)
  • ἥ τε καθέδρα ἡ ἐπὶ τοῦ ἵππου αὐτοῦ τοῦ ἱππέωσ ἀεὶ εὐσχήμων καὶ ὀρθὴ ἐν τῷ ἀκροβολισμῷ σῴζεται, καὶ ταύτῃ μᾶλλον, ὅτι ἐπελαυνόντων ὁρᾶται καὶ τῶν ὅπλων ἡ λαμπρότησ καὶ τῶν ἵππων ἡ ὠκύτησ τε καὶ τὸ ἐν ταῖσ ἐπιστροφαῖσ εὐκαμπέσ καὶ ὅπωσ ἐν ἴσοισ τοῖσ διαστήμασιν αἱ ἐπελάσεισ γίγνονται τῶν ἱππέων. (Arrian, chapter 38 5:2)
  • ἐπελαύνουσι δὲ ἀπὸ τῶν δεξιῶν ὥσπερ καὶ τὸ πρόσθεν ἐγκλίνοντεσ ἐπὶ δόρυ, ἐπελαυνόντων δὲ αὐτῶν ἐν ἀριστερᾷ τοῦ βήματοσ ἄρξαμένη ἄλλη ἐπέλασισ γίγνεται ἐσ κύκλον ἐπιστρέφουσα. (Arrian, chapter 40 5:1)
  • χιλίουσ γὰρ οἶμαι ὁ δράκων ἄγει ‐ ζῶντασ δράκοντασ παμμεγέθεισ εἶναι γεννωμένουσ ἐν τῇ Περσίδι μικρὸν ὑπὲρ τὴν Ἰβηρίαν, τούτουσ δὲ τέωσ μὲν ἐπὶ κοντῶν μεγάλων ἐκδεδεμένουσ ὑψηλοὺσ αἰωρεῖσθαι καὶ πόρρωθεν ἐπελαυνόντων δέοσ ἐμποιεῖν, ἐν αὐτῷ δὲ τῷ ἔργῳ ἐπειδὰν ὁμοῦ ἰώσι, λύσαντεσ αὐτοὺσ ἐπαφιᾶσι τοῖσ πολεμίοισ· (Lucian, Quomodo historia conscribenda sit, chapter 29 1:2)
  • καὶ ἐπελαυνόντων μὲν αὐτοῖσ τῶν ἀμφὶ Φαρνούχην ἔφευγεν εὐπετῶσ, οἱᾶ δὴ ὠκυτέρων τε αὐτοῖσ καὶ ἐν τῷ τότε ἀκμαιοτέρων ὄντων τῶν ἵππων, τοῖσ δὲ ἀμφὶ Ἀνδρόμαχον ὑπό τε τῆσ ξυνεχοῦσ πορείασ καὶ ἅμα χιλοῦ ἀπορίᾳ κεκάκωτο ἡ ἵπποσ· (Arrian, Anabasis, book 4, chapter 5 5:1)

Synonyms

  1. to drive upon

  2. to force

  3. to ride or lead against

  4. to march against

Related

Derived

Similar forms

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION