ἐνσκήπτω
Non-contract Verb;
자동번역
Transliteration:
Principal Part:
ἐνσκήπτω
ἐνσκήψω
Structure:
ἐν
(Prefix)
+
σκήπτ
(Stem)
+
ω
(Ending)
Sense
- to hurl, dart in or upon
- to fall in or on
Conjugation
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- οὐ γὰρ μέρεϊ, ἢ σπλάγχνῳ ἑνὶ, ἢ ἔνδον ἐνσκήπτει μοῦνον, ἢ ἔξω τὸ κακὸν ἑρ́πει, ἀλλὰ ἔνδοθί τε ὅλῳ τῷ ἀνθρώπῳ ἐνοικέει, καὶ ὅλον ἔξωθεν ἀμπέχει. (Aretaeus, The Extant Works of Aretaeus, The Cappadocian., ARETAIOU KAPPADOKOU XRONIWN NOUSWN QERAPEUTIKON, 87)
- Ἀριστοβούλῳ γε μὴν εὐθὺσ ἡ περὶ τοῦ μύσουσ μεταμέλεια νόσον ἐνσκήπτει καὶ πρὸσ ἔννοιαν τοῦ φόνου τὴν ψυχὴν ἔχων ἀεὶ τεταραγμένην συνετήκετο, μέχρι τῶν σπλάγχνων ὑπ’ ἀκράτου τῆσ λύπησ σπαραττομένων ἄθρουν αἷμα ἀναβάλλει. (Flavius Josephus, De bello Judaico libri vii, 117:1)
- καὶ ὁ θεὸσ ἐνσκήπτει βέλοσ εἰσ τὴν πόλιν καὶ σὺν τοῖσ οἰκήτορσιν κατεπίμπρα τὴν γῆν ὁμοίᾳ πυρώσει ἀφανίζων, ὥσ μοι καὶ πρότερον λέλεκται τὸν Ιοὐδαϊκὸν ἀναγράφοντι πόλεμον. (Flavius Josephus, Antiquitates Judaicae, Book 1 259:1)
- Τῷ δ’ ἐκ τῆσ Οὐρία γυναικὸσ γενομένῳ παιδὶ Δαυίδῃ νόσον ἐνσκήπτει χαλεπὴν τὸ θεῖον, ἐφ’ ᾗ δυσφορῶν ὁ βασιλεὺσ τροφὴν μὲν ἐφ’ ἡμέρασ ἑπτὰ καίτοι γε ἀναγκαζόντων τῶν οἰκείων οὐ προσηνέγκατο, μέλαιναν δὲ περιθέμενοσ ἐσθῆτα πεσὼν ἐπὶ σάκκου κατὰ γῆσ ἔκειτο τὸν θεὸν ἱκετεύων ὑπὲρ τῆσ τοῦ παιδὸσ σωτηρίασ· (Flavius Josephus, Antiquitates Judaicae, Book 7 188:1)
- ηὔξατο ὁ βασιλεὺσ τῶν Αἰγυπτίων τῷ θεῷ, ᾧ γενόμενοσ ἐπήκοοσ ὁ θεὸσ πληγὴν ἐνσκήπτει τῷ Ἄραβι· (Flavius Josephus, Antiquitates Judaicae, Book 10 23:2)
Synonyms
-
to hurl
-
to fall in or on
Derived
- ἀποσκήπτω (to hurl from above, to hurl, upon)
- ἐγκατασκήπτω (to fall upon, to break out among, to hurl down among or upon)
- ἐπισκήπτω (to make to lean upon, make to fall upon, impose on)
- κατασκήπτω (to rush down or fall upon, to fall on, to storm or importune)
- παρασκήπτω (to fall beside)
- σκήπτω (to prop, stay, press one thing against or upon another)