ἐνσκήπτω?
Non-contract Verb;
자동번역
Transliteration: enskēptō
Principal Part:
ἐνσκήπτω
ἐνσκήψω
Structure:
ἐν
(Prefix)
+
σκήπτ
(Stem)
+
ω
(Ending)
Sense
- to hurl, dart in or upon
- to fall in or on
Conjugation
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- οὐ γὰρ μέρεϊ, ἢ σπλάγχνῳ ἑνὶ, ἢ ἔνδον ἐνσκήπτει μοῦνον, ἢ ἔξω τὸ κακὸν ἑρ´πει, ἀλλὰ ἔνδοθί τε ὅλῳ τῷ ἀνθρώπῳ ἐνοικέει, καὶ ὅλον ἔξωθεν ἀμπέχει. (Aretaeus, The Extant Works of Aretaeus, The Cappadocian., ARETAIOU KAPPADOKOU XRONIWN NOUSWN QERAPEUTIKON, 87)
- Ἀριστοβούλῳ γε μὴν εὐθὺς ἡ περὶ τοῦ μύσους μεταμέλεια νόσον ἐνσκήπτει καὶ πρὸς ἔννοιαν τοῦ φόνου τὴν ψυχὴν ἔχων ἀεὶ τεταραγμένην συνετήκετο, μέχρι τῶν σπλάγχνων ὑπ ἀκράτου τῆς λύπης σπαραττομένων ἄθρουν αἷμα ἀναβάλλει. (Flavius Josephus, De bello Judaico libri vii, 117:1)
- καὶ ὁ θεὸς ἐνσκήπτει βέλος εἰς τὴν πόλιν καὶ σὺν τοῖς οἰκήτορσιν κατεπίμπρα τὴν γῆν ὁμοίᾳ πυρώσει ἀφανίζων, ὥς μοι καὶ πρότερον λέλεκται τὸν Ιοὐδαϊκὸν ἀναγράφοντι πόλεμον. (Flavius Josephus, Antiquitates Judaicae, Book 1 259:1)
- Τῷ δ ἐκ τῆς Οὐρία γυναικὸς γενομένῳ παιδὶ Δαυίδῃ νόσον ἐνσκήπτει χαλεπὴν τὸ θεῖον, ἐφ ᾗ δυσφορῶν ὁ βασιλεὺς τροφὴν μὲν ἐφ ἡμέρας ἑπτὰ καίτοι γε ἀναγκαζόντων τῶν οἰκείων οὐ προσηνέγκατο, μέλαιναν δὲ περιθέμενος ἐσθῆτα πεσὼν ἐπὶ σάκκου κατὰ γῆς ἔκειτο τὸν θεὸν ἱκετεύων ὑπὲρ τῆς τοῦ παιδὸς σωτηρίας: (Flavius Josephus, Antiquitates Judaicae, Book 7 188:1)
- ηὔξατο ὁ βασιλεὺς τῶν Αἰγυπτίων τῷ θεῷ, ᾧ γενόμενος ἐπήκοος ὁ θεὸς πληγὴν ἐνσκήπτει τῷ Ἄραβι: (Flavius Josephus, Antiquitates Judaicae, Book 10 23:2)
Synonyms
-
to hurl
-
to fall in or on
Derived
- ἀποσκήπτω (to hurl from above, to hurl, upon)
- ἐγκατασκήπτω (to fall upon, to break out among, to hurl down among or upon)
- ἐπισκήπτω (to make to lean upon, make to fall upon, impose on)
- κατασκήπτω (to rush down or fall upon, to fall on, to storm or importune)
- παρασκήπτω (to fall beside)
- σκήπτω (to prop, stay, press one thing against or upon another)