Ancient Greek-English Dictionary Language

ἀφανίζω

Non-contract Verb; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: ἀφανίζω

Structure: ἀφανίζ (Stem) + ω (Ending)

Etym.: a)fanh/s

Sense

  1. to make unseen, hide from sight
  2. to do away with, remove, to carry off, from, to disappear, to remove from sight, make away with, to be concealed or suppressed
  3. to destroy utterly, rase, erase, to obliterate
  4. to obliterate, tarnish, to wipe out
  5. to disfigure, hypocritical
  6. to make away with
  7. to become unseen, to disappear

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἀφανίζω ἀφανίζεις ἀφανίζει
Dual ἀφανίζετον ἀφανίζετον
Plural ἀφανίζομεν ἀφανίζετε ἀφανίζουσιν*
SubjunctiveSingular ἀφανίζω ἀφανίζῃς ἀφανίζῃ
Dual ἀφανίζητον ἀφανίζητον
Plural ἀφανίζωμεν ἀφανίζητε ἀφανίζωσιν*
OptativeSingular ἀφανίζοιμι ἀφανίζοις ἀφανίζοι
Dual ἀφανίζοιτον ἀφανιζοίτην
Plural ἀφανίζοιμεν ἀφανίζοιτε ἀφανίζοιεν
ImperativeSingular ἀφάνιζε ἀφανιζέτω
Dual ἀφανίζετον ἀφανιζέτων
Plural ἀφανίζετε ἀφανιζόντων, ἀφανιζέτωσαν
Infinitive ἀφανίζειν
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀφανιζων ἀφανιζοντος ἀφανιζουσα ἀφανιζουσης ἀφανιζον ἀφανιζοντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἀφανίζομαι ἀφανίζει, ἀφανίζῃ ἀφανίζεται
Dual ἀφανίζεσθον ἀφανίζεσθον
Plural ἀφανιζόμεθα ἀφανίζεσθε ἀφανίζονται
SubjunctiveSingular ἀφανίζωμαι ἀφανίζῃ ἀφανίζηται
Dual ἀφανίζησθον ἀφανίζησθον
Plural ἀφανιζώμεθα ἀφανίζησθε ἀφανίζωνται
OptativeSingular ἀφανιζοίμην ἀφανίζοιο ἀφανίζοιτο
Dual ἀφανίζοισθον ἀφανιζοίσθην
Plural ἀφανιζοίμεθα ἀφανίζοισθε ἀφανίζοιντο
ImperativeSingular ἀφανίζου ἀφανιζέσθω
Dual ἀφανίζεσθον ἀφανιζέσθων
Plural ἀφανίζεσθε ἀφανιζέσθων, ἀφανιζέσθωσαν
Infinitive ἀφανίζεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀφανιζομενος ἀφανιζομενου ἀφανιζομενη ἀφανιζομενης ἀφανιζομενον ἀφανιζομενου

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • τέκνα τρέφειν ἅπαντα προσέταξεν, καὶ γυναιξὶν ἀπεῖπεν μήτ’ ἀμβλοῦν τὸ σπαρὲν μήτε διαφθείρειν ἀλλὰ ἢν φανείη τεκνοκτόνοσ ἂν εἰή ψυχὴν ἀφανίζουσα καὶ τὸ γένοσ ἐλαττοῦσα. (Flavius Josephus, Contra Apionem, 161:1)
  • ἀλλ’ ὥσπερ ὁ ἐν Αἵδου ζωγραφούμενοσ σχοινοστρόφοσ ὄνῳ τινὶ παρίησιν ἐπιβοσκομένῳ καταναλίσκειν τὸ πλεκόμενον, οὕτω τῶν πολλῶν ἀναίσθητοσ καὶ ἀχάριστοσ ὑπολαμβάνουσα λήθη καὶ κατανεμομένη πρᾶξίν τε πᾶσαν ἀφανίζουσα καὶ κατόρθωμα καὶ σχολὴν ἐπίχαριν καὶ συμπεριφορὰν καὶ ἀπόλαυσιν, οὐκ ἐᾷ τὸν βίον ἕνα γενέσθαι, συμπλεκομένων τοῖσ παροῦσι τῶν παρῳχημένων ἀλλ’ ὥσπερ ἕτερον τὸν ἐχθὲσ ὄντα τοῦ σήμερον καὶ τὸν αὔριον ὁμοίωσ οὐ τὸν αὐτὸν τῷ σήμερον διαιροῦσα, πᾶν τὸ γινόμενον εὐθὺσ εἰσ τὸ ἀγένητον τῷ ἀμνημονεύτῳ καθίστησιν. (Plutarch, De tranquilitate animi, section 14 1:1)
  • καὶ ἡ μετάνοια τῶν ὀψὲ ἀρχομένων σωφρονεῖν ἥττων οὖσα τῆσ προνοίασ, καθ’ ἕτερον αὖ τρόπον οὐ χείρων οὖσα ἀναφαίνεται τῇ κωλύσει τοῦ τέλουσ ἀφανίζουσα τὸ ἐν τῇ ἀρχῇ ἀγνοηθέν. (Dionysius of Halicarnassus, Antiquitates Romanae, Books VII-IX, book 7, chapter 22 6:1)
  • ἐνενόησα γὰρ αὐτὸ καὶ ἀνεμνήσθην ἄρτι ἀπὸ τοῦδε ὃ ἔμελλόν σοι ἐρεῖν ὅτι ἡ μὲν νέα φωνὴ ἡμῖν ἡ καλὴ αὑτηὶ καὶ τοὐναντίον περιέτρεψε μηνύειν τὸ "δέον" καὶ τὸ "ζημιῶδεσ," ἀφανίζουσα ὅτι νοεῖ, ἡ δὲ παλαιὰ ἀμφότερον δηλοῖ ὃ βούλεται τοὔνομα. (Plato, Cratylus, Theaetetus, Sophist, Statesman, 211:2)

Synonyms

  1. to obliterate

  2. to make away with

Related

Derived

Similar forms

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION