Ancient Greek-English Dictionary Language

ἐπελαύνω

Non-contract Verb; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: ἐπελαύνω ἐπελάσω ἐπεξελήλακα

Structure: ἐπ (Prefix) + ἐλαύν (Stem) + ω (Ending)

Sense

  1. to drive upon, upon
  2. to lay, beaten out into plates over
  3. to force, upon
  4. to ride or lead against
  5. to march against, to charge, to drive upon

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἐπελαύνω ἐπελαύνεις ἐπελαύνει
Dual ἐπελαύνετον ἐπελαύνετον
Plural ἐπελαύνομεν ἐπελαύνετε ἐπελαύνουσιν*
SubjunctiveSingular ἐπελαύνω ἐπελαύνῃς ἐπελαύνῃ
Dual ἐπελαύνητον ἐπελαύνητον
Plural ἐπελαύνωμεν ἐπελαύνητε ἐπελαύνωσιν*
OptativeSingular ἐπελαύνοιμι ἐπελαύνοις ἐπελαύνοι
Dual ἐπελαύνοιτον ἐπελαυνοίτην
Plural ἐπελαύνοιμεν ἐπελαύνοιτε ἐπελαύνοιεν
ImperativeSingular ἐπέλαυνε ἐπελαυνέτω
Dual ἐπελαύνετον ἐπελαυνέτων
Plural ἐπελαύνετε ἐπελαυνόντων, ἐπελαυνέτωσαν
Infinitive ἐπελαύνειν
Participle MasculineFeminineNeuter
ἐπελαυνων ἐπελαυνοντος ἐπελαυνουσα ἐπελαυνουσης ἐπελαυνον ἐπελαυνοντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἐπελαύνομαι ἐπελαύνει, ἐπελαύνῃ ἐπελαύνεται
Dual ἐπελαύνεσθον ἐπελαύνεσθον
Plural ἐπελαυνόμεθα ἐπελαύνεσθε ἐπελαύνονται
SubjunctiveSingular ἐπελαύνωμαι ἐπελαύνῃ ἐπελαύνηται
Dual ἐπελαύνησθον ἐπελαύνησθον
Plural ἐπελαυνώμεθα ἐπελαύνησθε ἐπελαύνωνται
OptativeSingular ἐπελαυνοίμην ἐπελαύνοιο ἐπελαύνοιτο
Dual ἐπελαύνοισθον ἐπελαυνοίσθην
Plural ἐπελαυνοίμεθα ἐπελαύνοισθε ἐπελαύνοιντο
ImperativeSingular ἐπελαύνου ἐπελαυνέσθω
Dual ἐπελαύνεσθον ἐπελαυνέσθων
Plural ἐπελαύνεσθε ἐπελαυνέσθων, ἐπελαυνέσθωσαν
Infinitive ἐπελαύνεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἐπελαυνομενος ἐπελαυνομενου ἐπελαυνομενη ἐπελαυνομενης ἐπελαυνομενον ἐπελαυνομενου

Future tense

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • οἳ δὲ ὡσ ἐπ̓ ἄλλον πολέμιον ἐν τῇ ἐπιστροφῇ τοῦ ἵππου τούσ τε θυρεοὺσ ὑπὲρ τὴν κεφαλὴν αἰωρήσαντεσ ἐσ τὸ κατόπιν σφῶν μετήνεγκαν, καὶ τοὺσ κοντοὺσ ὑπερελίξαντεσ ὡσ ἐπελαύνοντοσ ἄλλου πολεμίου ἐξίκοντο. (Arrian, chapter 43 4:1)
  • ἐπελαύνοντοσ δὲ ῥοθίῳ τοῦ Νεοπτολέμου καὶ κελεύσαντοσ εἰσ ἐμβολὴν ἀγαγεῖν τὸν κυβερνήτην, δείσασ ὁ Δαμαγόρασ τὸ βάροσ τῆσ βασιλικῆσ καὶ τὴν τραχύτητα τοῦ χαλκώματοσ οὐκ ἐτόλμησε συμπεσεῖν ἀντίπρῳροσ, ἀλλ’ ὀξέωσ ἐκ περιαγωγῆσ ἀποστρέψασ ἐκέλευσεν ἐπὶ πρύμναν ὤσασθαι καὶ πιεσθείσησ ἐνταῦθα τῆσ νεώσ ἐδέξατο τὴν πληγήν ἀβλαβῆ γενομένην, ἅτε δὴ τοῖσ θαλαττεύουσι τῆσ νεώσ μέρεσι προσπεσοῦσαν. (Plutarch, Lucullus, chapter 3 9:1)
  • ἐβούλετο μὲν οὖν ὁ Σεξτίλιοσ ταῦτα ποιεῖν, ἐβιάσθη δ’ ὑπὸ τοῦ Μιθροβαρζάνου θρασέωσ ἐπελαύνοντοσ εἰσ χεῖρασ ἐλθεῖν. (Plutarch, Lucullus, chapter 25 4:1)
  • τῶν δὲ καὶ δὴ οἱ βασιλέεσ συνελθόντεσ ἐβουλεύοντο ὡσ στρατοῦ ἐπελαύνοντοσ μεγάλου. (Herodotus, The Histories, book 4, chapter 102 2:2)

Synonyms

  1. to drive upon

  2. to force

  3. to ride or lead against

  4. to march against

Related

Derived

Similar forms

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION