ἑρμηνεύς
Third declension Noun; Masculine
자동번역
Transliteration:
Principal Part:
ἑρμηνεύς
ἑρμηνέως
Structure:
ἑρμηνευ
(Stem)
+
ς
(Ending)
Etym.: E(rmh=s, the messenger of the gods
Sense
- an interpreter, a dragoman
- an interpreter, expounder
Declension
Third declension
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- ἔλαβον χρῆσιν τῶν πέντε τοῦ Κυρίου ἐνεργημάτων, ἕκτον δὲ νοῦν αὐτοῖσ ἐδωρήσατο μερίζων καὶ τὸν ἕβδομον λόγον ἑρμηνέα τῶν ἐνεργημάτων αὐτοῦ]. (Septuagint, Liber Sirach 17:5)
- "βαρβάρουσ ἔχω, οὐχ ὁμογλώττουσ, καὶ ἑρμηνέων οὐ ῥᾴδιον εὐπορεῖν πρὸσ αὐτούσ. (Lucian, De saltatione, (no name) 64:5)
- πολλοὶ δ’ ἐπιστέλλουσιν, ἑρμηνεὺσ δ’ ἐγώ, αἱ χεῖρεσ ἡ γλῶσσ’ ἡ ταλαίπωρόσ τε φρήν, κάρα τ’ ἐμὸν ξυρῆκεσ, ὅ τ’ ἐκεῖνον τεκών. (Euripides, episode 3:2)
- οὔ, πρίν γ’ ἂν εἴπῃ τοὔποσ ἑρμηνεὺσ ὅδε, εἴτ’ ἔνδον εἴτ’ οὐκ ἔνδον ἀρχηγὸσ χθονόσ. (Euripides, Iphigenia in Tauris, episode16)
- λέγε μόνον, σαφῆ δέ, ὦ Ἄπολλον, καὶ οὐ συνηγόρου καὶ αὐτὰ ἢ ἑρμηνέωσ δεόμενα; (Lucian, Juppiter trageodeus, (no name) 30:10)
- ὁ δὲ ἑρμηνεὺσ ὁ σὺν Νεάρχῳ ἐκήρυσσε σῖτον δοῦναι τῇ στρατιῇ, εἰ σῴην ἐθέλουσιν ἔχειν τὴν πόλιν· (Arrian, Indica, chapter 28 5:1)
- Κατὰ ταῦτα νομίζω τὸν ἐγκέφαλον δύναμιν πλείστην ἔχειν ἐν τῷ ἀνθρώπῳ‧ οὗτοσ γὰρ ἡμῖν ἐστι τῶν ἀπὸ τοῦ ἠέροσ γινομένων ἑρμηνεὺσ, ἢν ὑγιαίνων τυγχάνῃ‧ τὴν δὲ φρόνησιν αὐτῷ ὁ ἀὴρ παρέχεται. (Hippocrates, Oeuvres Completes D'Hippocrate., , 16.1)
- ὁ δὲ τῶν Ἑλλήνων ἑρμηνεὺσ ἔφη καὶ τὸν Τισσαφέρνουσ ἀδελφὸν σὺν αὐτοῖσ ὁρᾶν καὶ γιγνώσκειν· (Xenophon, Anabasis, , chapter 5 39:2)
Synonyms
-
an interpreter
-
an interpreter