Ancient Greek-English Dictionary Language

ἀνάσσω

Non-contract Verb; Transliteration:

Principal Part: ἀνάσσω

Structure: ἀνάσς (Stem) + ω (Ending)

Sense

  1. to be lord, master, owner, to rule, to be lord of, rule over

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἀνάσσω ἀνάσσεις ἀνάσσει
Dual ἀνάσσετον ἀνάσσετον
Plural ἀνάσσομεν ἀνάσσετε ἀνάσσουσιν*
SubjunctiveSingular ἀνάσσω ἀνάσσῃς ἀνάσσῃ
Dual ἀνάσσητον ἀνάσσητον
Plural ἀνάσσωμεν ἀνάσσητε ἀνάσσωσιν*
OptativeSingular ἀνάσσοιμι ἀνάσσοις ἀνάσσοι
Dual ἀνάσσοιτον ἀνασσοίτην
Plural ἀνάσσοιμεν ἀνάσσοιτε ἀνάσσοιεν
ImperativeSingular ά̓νασσε ἀνασσέτω
Dual ἀνάσσετον ἀνασσέτων
Plural ἀνάσσετε ἀνασσόντων, ἀνασσέτωσαν
Infinitive ἀνάσσειν
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀνασσων ἀνασσοντος ἀνασσουσα ἀνασσουσης ἀνασσον ἀνασσοντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἀνάσσομαι ἀνάσσει, ἀνάσσῃ ἀνάσσεται
Dual ἀνάσσεσθον ἀνάσσεσθον
Plural ἀνασσόμεθα ἀνάσσεσθε ἀνάσσονται
SubjunctiveSingular ἀνάσσωμαι ἀνάσσῃ ἀνάσσηται
Dual ἀνάσσησθον ἀνάσσησθον
Plural ἀνασσώμεθα ἀνάσσησθε ἀνάσσωνται
OptativeSingular ἀνασσοίμην ἀνάσσοιο ἀνάσσοιτο
Dual ἀνάσσοισθον ἀνασσοίσθην
Plural ἀνασσοίμεθα ἀνάσσοισθε ἀνάσσοιντο
ImperativeSingular ἀνάσσου ἀνασσέσθω
Dual ἀνάσσεσθον ἀνασσέσθων
Plural ἀνάσσεσθε ἀνασσέσθων, ἀνασσέσθωσαν
Infinitive ἀνάσσεσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἀνασσομενος ἀνασσομενου ἀνασσομενη ἀνασσομενης ἀνασσομενον ἀνασσομενου

Future tense

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • αὐτὸσ δὲ μέγα κρατεῖ ἠδὲ ἀνάσσει. (Hesiod, Theogony, Book Th. 40:8)
  • τοῖσ πίσυνοσ θνητοῖσι καὶ ἀθανάτοισιν ἀνάσσει. (Hesiod, Theogony, Book Th. 46:8)
  • αὐτὰρ ἐπεί ῥα πόνον μάκαρεσ θεοὶ ἐξετέλεσσαν, Τιτήνεσσι δὲ τιμάων κρίναντο βίηφι, δή ῥα τότ’ ὤτρυνον βασιλευέμεν ἠδὲ ἀνάσσειν Γαίησ φραδμοσύνῃσιν Ὀλύμπιον εὐρύοπα Ζῆν ἀθανάτων· (Hesiod, Theogony, Book Th. 81:1)
  • δῆμοσ δ’ ἀνάσσει διαδοχαῖσιν ἐν μέρει ἐνιαυσίαισιν, οὐχὶ τῷ πλούτῳ διδοὺσ τὸ πλεῖστον, ἀλλὰ χὡ πένησ ἔχων ἴσον. (Euripides, Suppliants, episode 1:5)
  • ἀλλ’ ἐξέκλεψεν ἔλαφον ἀντιδοῦσά μου Ἄρτεμισ Ἀχαιοῖσ, διὰ δὲ λαμπρὸν αἰθέρα πέμψασά μ’ ἐσ τήνδ’ ᾤκισεν Ταύρων χθόνα, οὗ γῆσ ἀνάσσει βαρβάροισι βάρβαροσ Θόασ, ὃσ ὠκὺν πόδα τιθεὶσ ἴσον πτεροῖσ ἐσ τοὔνομ’ ἦλθε τόδε ποδωκείασ χάριν. (Euripides, Iphigenia in Tauris, episode 1:11)
  • ὀρθὸσ δ’ ἀνᾴσσω χειρὶ σὺν κενῇ δορόσ. (Euripides, Rhesus, episode, iambic 2:8)
  • αὐτὰρ ἀνάσσω παρραλίησ, εἰ δή τιν’ ἀκούετε νόσφιν ἐόντεσ Εὐρύπυλον Λιβύῃ θηροτρόφῳ ἐγγεγαῶτα. (Apollodorus, Argonautica, book 4 25:12)
  • Μέντησ Ἀγχιάλοιο δαί̈φρονοσ εὔχομαι εἶναι υἱόσ, ἀτὰρ Ταφίοισι φιληρέτμοισιν ἀνάσσω. (Homer, Odyssey, Book 1 18:3)
  • ὣσ οὔ τοι χαίρων τοῖσδε κτεάτεσσιν ἀνάσσω. (Homer, Odyssey, Book 4 11:8)
  • "τοῦτο μὲν οὕτω δὴ ἔσται ἔποσ, αἴ κεν ἐγώ γε ζωὸσ Φαιήκεσσι φιληρέτμοισιν ἀνάσσω· (Homer, Odyssey, Book 11 44:2)

Synonyms

  1. to be lord

Related

Derived

Similar forms

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION