Ancient Greek-English Dictionary Language

ἐκπνέω

ε-contract Verb; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: ἐκπνέω ἐκπνεύσομαι

Structure: ἐκ (Prefix) + πνέ (Stem) + ω (Ending)

Sense

  1. to breathe out or forth
  2. to breathe one's last, expire
  3. to cease blowing, to become calm
  4. to blow outwards, to burst out

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἐκπνῶ ἐκπνεῖς ἐκπνεῖ
Dual ἐκπνεῖτον ἐκπνεῖτον
Plural ἐκπνοῦμεν ἐκπνεῖτε ἐκπνοῦσιν*
SubjunctiveSingular ἐκπνῶ ἐκπνῇς ἐκπνῇ
Dual ἐκπνῆτον ἐκπνῆτον
Plural ἐκπνῶμεν ἐκπνῆτε ἐκπνῶσιν*
OptativeSingular ἐκπνοῖμι ἐκπνοῖς ἐκπνοῖ
Dual ἐκπνοῖτον ἐκπνοίτην
Plural ἐκπνοῖμεν ἐκπνοῖτε ἐκπνοῖεν
ImperativeSingular ἐκπνεῖ ἐκπνείτω
Dual ἐκπνεῖτον ἐκπνείτων
Plural ἐκπνεῖτε ἐκπνούντων, ἐκπνείτωσαν
Infinitive ἐκπνεῖν
Participle MasculineFeminineNeuter
ἐκπνων ἐκπνουντος ἐκπνουσα ἐκπνουσης ἐκπνουν ἐκπνουντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular ἐκπνοῦμαι ἐκπνεῖ, ἐκπνῇ ἐκπνεῖται
Dual ἐκπνεῖσθον ἐκπνεῖσθον
Plural ἐκπνούμεθα ἐκπνεῖσθε ἐκπνοῦνται
SubjunctiveSingular ἐκπνῶμαι ἐκπνῇ ἐκπνῆται
Dual ἐκπνῆσθον ἐκπνῆσθον
Plural ἐκπνώμεθα ἐκπνῆσθε ἐκπνῶνται
OptativeSingular ἐκπνοίμην ἐκπνοῖο ἐκπνοῖτο
Dual ἐκπνοῖσθον ἐκπνοίσθην
Plural ἐκπνοίμεθα ἐκπνοῖσθε ἐκπνοῖντο
ImperativeSingular ἐκπνοῦ ἐκπνείσθω
Dual ἐκπνεῖσθον ἐκπνείσθων
Plural ἐκπνεῖσθε ἐκπνείσθων, ἐκπνείσθωσαν
Infinitive ἐκπνεῖσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
ἐκπνουμενος ἐκπνουμενου ἐκπνουμενη ἐκπνουμενης ἐκπνουμενον ἐκπνουμενου

Future tense

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • ἐν γὰρ δὴ τοῖσ πρὸ ἡμῶν χρόνοισ ἡ μὲν ἀρχαία καὶ φιλόσοφοσ ῥητορικὴ προπηλακιζομένη καὶ δεινὰσ ὕβρεισ ὑπομένουσα κατελύετο, ἀρξαμένη μὲν ἀπὸ τῆσ Ἀλεξάνδρου τοῦ Μακεδόνοσ τελευτῆσ ἐκπνεῖν καὶ μαραίνεσθαι κατ’ ὀλίγον, ἐπὶ δὲ τῆσ καθ’ ἡμᾶσ ἡλικίασ μικροῦ δεήσασα εἰσ τέλοσ ἠφανίσθαι· (Dionysius of Halicarnassus, De antiquis oratoribus, chapter 12)
  • ἐξέπνει δὲ μαλακὴν καὶ πραεῖαν αὔραν ὀσμὰσ ἀναφέρουσαν ἡδονῆσ τε θαυμασίασ καὶ κρᾶσιν, οἱάν ὁ οἶνοσ τοῖσ μεθυσκομένοισ, ἐμποιοῦσαν εὐωχούμεναι γὰρ αἱ ψυχαὶ ταῖσ εὐωδίαισ διεχέοντο τε καὶ πρὸσ ἀλλήλασ ἐφιλοφρονοῦντο· (Plutarch, De sera numinis vindicta, section 22 36:1)
  • συνέπεται γὰρ αὐτῷ καὶ ὅταν εἰσ τὸ ἐπ’ ἐκεῖνα τῆσ γῆσ ὁρμήσῃ καὶ ὅταν εἰσ τὸ ἐπὶ τάδε, καὶ ὥσπερ τῶν ἀναπνεόντων ἀεὶ ἐκπνεῖ τε καὶ ἀναπνεῖ ῥέον τὸ πνεῦμα, οὕτω καὶ ἐκεῖ συναιωρούμενον τῷ ὑγρῷ τὸ πνεῦμα δεινούσ τινασ ἀνέμουσ καὶ ἀμηχάνουσ παρέχεται καὶ εἰσιὸν καὶ ἐξιόν. (Plato, Euthyphro, Apology, Crito, Phaedo, 900:2)
  • καὶ Ἀβρέασ μὲν ὁ διμοιρίτησ πίπτει αὐτοῦ τοξευθεὶσ ἐσ τὸ πρόσωπον, Ἀλέξανδροσ δὲ βάλλεται καὶ αὐτὸσ διὰ τοῦ θώρακοσ ἐσ τὸ στῆθοσ τοξεύματι ὑπὲρ τὸν μαστόν, ὥστε λέγει Πτολεμαῖοσ ὅτι καὶ πνεῦμα ὁμοῦ τῷ αἵματι ἐκ τοῦ τραύματοσ ἐξεπνεῖτο. (Arrian, Anabasis, book 6, chapter 10 1:2)
  • τοὺσ δ’ ἱκετεύοντασ χρῆσαι σφίσι δεξιὰν καὶ ξίφοσ τῷ λιμῷ κατέλειπον ὑπερηφανοῦντεσ, καὶ τῶν ἐκπνεόντων ἕκαστοσ ἀτενίσασ εἰσ τὸν ναὸν ἀφεώρα τοὺσ στασιαστὰσ ζῶντασ ἀπολιπών. (Flavius Josephus, De bello Judaico libri vii, 586:1)

Synonyms

  1. to breathe out or forth

  2. to breathe one's last

  3. to blow outwards

Related

Derived

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION