Ancient Greek-English Dictionary Language

πετεινός

First/Second declension Adjective; Transliteration:

Principal Part: πετεινός

Structure: πετειν (Stem) + ος (Ending)

Sense

  1. able to fly

Examples

  • ἐπὶ τὰ ὄρη Ἰσραήλ, καὶ πεσῇ σὺ καὶ πάντεσ οἱ περὶ σέ, καὶ τὰ ἔθνη τὰ μετὰ σοῦ δοθήσονται εἰσ πλήθη ὀρνέων, παντὶ πετεινῷ καὶ πᾶσι τοῖσ θηρίοισ τοῦ πεδίου δέδωκά σε καταβρωθῆναι. (Septuagint, Prophetia Ezechielis 39:4)
  • καὶ σύ, υἱὲ ἀνθρώπου, εἰπόν. τάδε λέγει Κύριοσ. εἰπὸν παντὶ ὀρνέῳ πετεινῷ καὶ πρὸσ πάντα τὰ θηρία τοῦ πεδίου. συνάχθητε καὶ ἔρχεσθε, συνάχθητε ἀπὸ πάντων τῶν περικύκλῳ ἐπὶ τὴν θυσίαν μου ἣν τέθυκα ὑμῖν, θυσίαν μεγάλην ἐπὶ τὰ ὄρη Ἰσραήλ, καὶ φάγεσθε κρέα καὶ πίεσθε αἷμα. (Septuagint, Prophetia Ezechielis 39:17)

Synonyms

  1. able to fly

Related

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION