ὅρκος?
Second declension Noun; Masculine
자동번역
Transliteration: horkos
Principal Part:
ὅρκος
ὅρκου
Structure:
ὁρκ
(Stem)
+
ος
(Ending)
Etym.: ὅρκος was orig. equiv. to
ἕρκος, as
ὁρκάνη to
ἑρκάνη, from
ἔργω,
εἴργω, properly, that which restrains from doing a thing.
Sense
- the object by which one swears, the witness of an oath, as the Styx was among the gods, or as Zeus was among mortals
- an oath
Declension
Second declension
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- καὶ ἐκάλεσεν αὐτὸ Ὅρκος. διὰ τοῦτο ἐκάλεσεν ὄνομα τῇ πόλει ἐκείνῃ Φρέαρ ὅρκου ἕως τῆς σήμερον ἡμέρας. (Septuagint, Liber Genesis 26:33)
- ὅρκος ἔσται τοῦ Θεοῦ ἀνὰ μέσον ἀμφοτέρων, ἦ μὴν μὴ αὐτὸν πεπονηρεῦσθαι καθόλου τῆς παρακαταθήκης τοῦ πλησίον. καὶ οὕτως προσδέξεται ὁ κύριος αὐτοῦ, καὶ οὐκ ἀποτίσει. (Septuagint, Liber Exodus 22:11)
- πᾶσα εὐχὴ καὶ πᾶς ὅρκος δεσμοῦ κακῶσαι ψυχήν, ὁ ἀνὴρ αὐτῆς στήσει αὐτῇ καὶ ὁ ἀνὴρ αὐτῆς περιελεῖ. (Septuagint, Liber Numeri 30:14)
- καὶ εἶπαν οἱ υἱοὶ Ἰσραήλ. τίς οὐκ ἀνέβη ἐν τῇ ἐκκλησίᾳ ἀπὸ πασῶν φυλῶν Ἰσραὴλ πρὸς Κύριον; ὅτι ὁ ὅρκος μέγας ἦν τοῖς οὐκ ἀναβεβηκόσι πρὸς Κύριον εἰς Μασσηφὰθ λέγοντες. θανάτῳ θανατωθήσεται. (Septuagint, Liber Iudicum 21:5)
- καὶ πᾶς Ἰσραὴλ παρέβησαν τὸν νόμον σου καὶ ἐξέκλιναν τοῦ μὴ ἀκοῦσαι τῆς φωνῆς σου, καὶ ἐπῆλθεν ἐφ ἡμᾶς ἡ κατάρα καὶ ὁ ὅρκος ὁ γεγραμμένος ἐν νόμῳ Μωυσέως δούλου τοῦ Θεοῦ, ὅτι ἡμάρτομεν αὐτῷ. (Septuagint, Prophetia Danielis 9:11)