βουκόλος
Second declension Noun; Masculine
자동번역
Transliteration:
Principal Part:
βουκόλος
βουκόλου
Structure:
βουκολ
(Stem)
+
ος
(Ending)
Etym.: -kolos is prob. an altered form of -polos, cf. ai)po/los.
Sense
- A person who tends cattle: cowherd
- A follower of Dionysus
Declension
Second declension
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- ξυνήλθομεν δὲ βουκόλοι καὶ ποιμένεσ, κοινῶν λόγων δώσοντεσ ἀλλήλοισ ἔριν ὡσ δεινὰ δρῶσι θαυμάτων τ’ ἐπάξια· (Euripides, episode, trochees 5:1)
- τρίτοι δέ εἰσιν Ἰνδοῖσιν οἱ νομέεσ, οἱ ποιμένεσ τε καὶ οἱ βουκόλοι. (Arrian, Indica, chapter 11 11:1)
- καὶ Ἀρχέστρατοσ ἐν τῷ πολυθρυλήτῳ ποιήματι καὶ σιτευτὸν χηνὸσ ὁμοῦ σκεύαζε νεοττόν, ὀπτὸν ἁπλῶσ καὶ τόνδε, σὺ δὲ ἡμῖν, ὦ Οὐλπιανέ, δίκαιοσ εἶ λέγειν, ὁ περὶ πάντων πάντασ ἀπαιτῶν, ποῦ μνήμησ ἠξίωται παρὰ τοῖσ ἀρχαίοισ τὰ πολυτελῆ ταῦτα τῶν χηνῶν ἥπατα, ὅτι γὰρ χηνοβοσκοὺσ οἴδασι μάρτυσ Κρατῖνοσ ἐν Διονυσαλεξάνδρῳ λέγων ’ χηνοβοσκοί, βουκόλοι Ὅμηροσ δὲ καὶ θηλυκῶσ καὶ ἀρσενικῶσ εἴρηκεν· (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 9, book 9, chapter 327)
- ἀλλ’ οὗτοσ μὲν ἐξέθηκεν εἰσ Κιθαιρῶνα, Πολύβου δὲ βουκόλοι, τοῦ Κορινθίων βασιλέωσ, τὸ βρέφοσ εὑρόντεσ πρὸσ τὴν αὐτοῦ γυναῖκα Περίβοιαν ἤνεγκαν. (Apollodorus, Library and Epitome, book 3, chapter 5 7:4)
- τείωσ δ’ αὖτ’ ἀγέληθεν ἐπιπροέηκαν ἄγοντεσ βουκόλοι Αἰσονίδαο δύω βόε. (Apollodorus, Argonautica, book 1 8:7)