ἁβρός
First/Second declension Adjective;
Transliteration:
Principal Part:
ἁβρός
ἁβρά̄
ἁβρόν
Structure:
ἁβρ
(Stem)
+
ος
(Ending)
Etym.: perhaps the same root as h(/bh?
Sense
- (especially of the body) graceful, delicate, pretty
- (of things) splendid
- (of style) graceful, pretty
- (frequently with a notion of disparagement) dainty, luxurious; hence, delicate (a common epithet of Asiatics)
Declension
First/Second declension
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- τὰ γὰρ τοιαῦτα κρίνειν τῶν ἁβρῶν μᾶλλον καὶ ἀστικῶν τὸ δὲ ἐμόν, αἶγα μὲν αἰγὸσ ὁποτέρα ἡ ^ καλλίων καὶ δάμαλιν ἄλλησ δαμάλεωσ, τάχ’ ἂν δικάσαιμι κατὰ τὴν τέχνην αὗται δὲ πᾶσαί τε ὁμοίωσ καλαὶ καὶ οὐκ οἶδ’ ὅπωσ ἄν τισ ἀπὸ τῆσ ἑτέρασ ἐπὶ τὴν ἑτέραν μεταγάγοι τὴν ὄψιν ἀποσπάσασ· (Lucian, Dearum judicium, (no name) 7:14)
- ταῖσ δὲ γενναιοτάταισ καὶ ἐπισκύνιον πρόσεστιν, καὶ σοβαραὶ φαίνονται, καὶ τὸ βάδισμα κοῦφον καὶ πυκνὸν καὶ ἁβρόν· (Arrian, Cynegeticus, chapter 7 7:1)
- τοὺσ μὲν γὰρ Φαίακασ καὶ πάνυ εἰκὸσ ἦν ὀρχήσει χαίρειν, ἁβρούσ τε ὄντασ καὶ ἐν πάσῃ εὐδαιμονίᾳ διατρίβοντασ. (Lucian, De saltatione, (no name) 13:3)
- τὸ γὰρ ἰσχύν τε ἅμα καὶ ὑγρότητα τῶν μελῶν ἐπιτηδεύειν ὁμοίωσ παράδοξον εἶναί μοι δοκεῖ ὡσ εἴ τισ ἐν τῷ αὐτῷ καὶ Ἡρακλέουσ τὸ καρτερὸν καὶ Ἀφροδίτησ τὸ ἁβρὸν δεικνύοι. (Lucian, De saltatione, (no name) 73:2)
- ὁρᾷσ τὸν ἁβρόν, οὗ βέλοσ διέπτατο; (Euripides, Suppliants, episode13)
- αἱ μὲν γὰρ χάριτεσ, ὦ Διοσκόρω, πολλαί, καὶ μάλιστα ὁπόταν ᾅδῃ καὶ ἁβρὸσ εἶναι θέλῃ, ὄνοσ αὐτολυρίζων, φασίν. (Lucian, Dialogi meretricii, 4:4)
- ἀτὰρ εἰπέ μοι καὶ τόδε, τί δή ποτε ἁβρὸσ οὕτω θεὸσ ὢν καὶ γέρων ἐπιλεξάμενοσ τὸ ἀτερπέστατον, ὁπότε ἡ χιὼν ἐπέχει τὰ πάντα καὶ ὁ βορρᾶσ πολὺσ καὶ οὐδὲν ὅ τι οὐ πέπηγεν ὑπὸ τοῦ κρύουσ καὶ τὰ δένδρα ξηρὰ καὶ γυμνὰ καὶ ἄφυλλα καὶ οἱ λειμῶνεσ ἄμορφοι καὶ ἀπηνθηκότεσ καὶ οἱ ἄνθρωποι ἐπικεκυφότεσ ὥσπερ οἱ πάνυ γεγηρακότεσ, ἀμφὶ τὴν κάμινον οἱ πολλοί, τηνικαῦτα ἑορτάζεισ; (Lucian, Saturnalia, 9:1)
- "πόθεν οἰκήτωρ, ἤ τισ Ιὤνων τρυφεραμπεχόνων ἁβρὸσ ἡδυπαθὴσ ὄχλοσ ὡρ́μηται; (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 12, book 12, chapter 20 1:100)
- νῦν δέ μοι ἱμερόεισ κόλπων ἔντοσθεν ἰαύει λάτρισ ἐϋστεφάνου Κύπριδοσ ἁβρὸσ Ἔρωσ. (Unknown, Greek Anthology, Volume III, book 9, chapter 3252)
- ὅμοιον ἁβρὸσ δ’ ἐν προχοαῖσ Κύκλωψ φθογγάζετο μύρμηξ. (Unknown, Greek Anthology, Volume III, book 9, chapter 5391)