Ancient Greek-English Dictionary Language

τυραννικός

First/Second declension Adjective; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: τυραννικός τυραννική τυραννικόν

Structure: τυραννικ (Stem) + ος (Ending)

Etym.: tu/rannos

Sense

  1. of or for a despotic ruler, royal, princely, of kings
  2. befitting a tyrant, despotic, imperious, in favour of tyranny, the times of despotic government

Examples

  • τυραννικαὶ μὲν οὖν διὰ τὸ τοιοῦτόν εἰσιν, ἀσφαλεῖσ δὲ διὰ τὸ πάτριαι καὶ κατὰ νόμον εἶναι. (Aristotle, Politics, Book 3 239:1)
  • αὗται μὲν οὖν εἰσί τε καὶ ἦσαν διὰ μὲν τὸ δεσποτικαὶ εἶναι τυραννικαί, διὰ δὲ τὸ αἱρεταὶ καὶ ἑκόντων βασιλικαί· (Aristotle, Politics, Book 3 246:1)
  • πρὸσ τὴν βασιλείαν, διὰ τὸ κατὰ νόμον εἶναι ἀμφοτέρασ ταύτασ τὰσ ἀρχάσ ἔν τε γὰρ τῶν βαρβάρων τισὶν αἱροῦνται αὐτοκράτορασ μονάρχουσ, καὶ τὸ παλαιὸν ἐν τοῖσ ἀρχαίοισ Ἕλλησιν ἐγίγνοντό τινεσ μόναρχοι τὸν τρόπον τοῦτον, οὓσ ἐκάλουν αἰσυμνήτασ, ἔχουσι δέ τινασ πρὸσ ἀλλήλασ αὗται διαφοράσ, ἦσαν δὲ διὰ μὲν τὸ κατὰ νόμον βασιλικαὶ καὶ διὰ τὸ μοναρχεῖν ἑκόντων, τυραννικαὶ δὲ διὰ τὸ δεσποτικῶσ ἄρχειν καὶ κατὰ τὴν αὑτῶν γνώμην· (Aristotle, Politics, Book 4 151:1)
  • καὶ τυραννικαὶ ἐπιθυμίαι; (Plato, Republic, book 9 418:1)
  • Πολιτεῖαι πόλεων δυοῖν δεούσαιν ρξ’ <κοιναὶ> καὶ ἴδιαι, δημοκρατικαί, ὀλιγαρχικαί, ἀριστοκρατικαὶ καὶ τυραννικαί. (Diogenes Laertius, Lives of Eminent Philosophers, E, Kef. a'. ARISTOTELHS 26:1)

Related

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION