Ancient Greek-English Dictionary Language

κακοδαίμων

Third declension Adjective; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: κακοδαίμων κακοδαίμων κακοδαῖμον

Structure: κακοδαιμων (Stem)

Sense

  1. having or being possessed by an evil genius/spirit.
  2. ill-starred, wretched
  3. (substantive) an evil genius

Examples

  • ἀλλα καὶ καινὸν ἄλλο τι δεινὸν ἐπιμεμηχάνηται τῇ κακοδαίμονι· (Lucian, Dialogi deorum, 9)
  • αὐτὸσ δὲ τὴν ὡρ́αν οὐ παντάπασιν ἀδόκιμοσ εἶναι δόξασ τὸ μὲν πρῶτον ἐπὶ ψιλῷ τῷ τρέφεσθαι συνῆν τινι κακοδαίμονι καὶ γλίσχρῳ ἐραστῇ. (Lucian, Rhetorum praeceptor, (no name) 13:81)
  • ἡ δὲ πολλοὺσ ἤδη νέουσ ἐκτραχηλίσασα καὶ μυρίουσ ἔρωτασ ὑποκριναμένη καὶ οἴκουσ πολυταλάντουσ ἀνατρέψασα, ποικίλον τι καὶ πολυγύμναστον κακόν, παραλαβοῦσα εἰσ τὰσ χεῖρασ ἁπλοϊκὸν καὶ ἄπειρον τῶν τοιούτων μηχανημάτων νεανίσκον οὐκ ἀνῆκεν ἐκ τῶν ὀνύχων, ἀλλὰ περιέχουσα πανταχόθεν καὶ διαπείρασα, ὅτε ἤδη παντάπασιν ἐκράτει, αὐτή τε ἀπώλετο ὑπὸ τῆσ ἄγρασ καὶ τῷ κακοδαίμονι Δεινίᾳ μυρίων κακῶν αἰτία ἐγένετο. (Lucian, Toxaris vel amicitia, (no name) 14:2)

Synonyms

  1. having or being possessed by an evil genius

  2. ill-starred

  3. an evil genius

Related

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION