Ancient Greek-English Dictionary Language

βέβηλος

First/Second declension Adjective; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: βέβηλος βέβηλη βέβηλον

Structure: βεβηλ (Stem) + ος (Ending)

Etym.: bhlo/s, with be- as a redupl.

Sense

  1. allowable to be trodden, permitted to human use
  2. unhallowed, impure, uninitiated in

Examples

  • Μεγάλωσ δὲ καὶ διηνεκῶσ ὁ βασιλεὺσ χαρᾷ πεπληρωμένοσ, συμπόσια ἐπὶ πάντων τῶν εἰδώλων συνιστάμενοσ, πεπλανημένῃ πόρρω τῆσ ἀληθείασ φρενὶ καὶ βεβήλῳ στόματι, τὰ μέν κωφὰ καὶ μὴ δυνάμενα αὐτοῖσ λαλεῖν ἢ ἀρήγειν ἐπαινῶν, εἰσ δὲ τὸν μέγιστον Θεὸν τὰ μὴ καθήκοντα λαλῶν. (Septuagint, Liber Maccabees III 4:16)
  • θῶμα δέ μοι ὅκωσ παρὰ τῆσ Δήμητροσ τὸ ἄλσοσ μαχομένων οὐδὲ εἷσ ἐφάνη τῶν Περσέων οὔτε ἐσελθὼν ἐσ τὸ τέμενοσ οὔτε ἐναποθανών, περί τε τὸ ἱρὸν οἱ πλεῖστοι ἐν τῷ βεβήλῳ ἔπεσον. (Herodotus, The Histories, book 9, chapter 65 3:1)
  • εἰπὸν πρὸσ τὸν οἶκον τοῦ Ἰσραήλ. τάδε λέγει Κύριοσ. ἰδοὺ ἐγὼ βεβηλῶ τὰ ἅγιά μου, φρύαγμα ἰσχύοσ ὑμῶν, ἐπιθυμήματα ὀφθαλμῶν ὑμῶν, καὶ ὑπὲρ ὧν φείδονται αἱ ψυχαὶ ὑμῶν. καὶ οἱ υἱοὶ ὑμῶν καὶ αἱ θυγατέρεσ ὑμῶν, οὓσ ἐγκατελίπετε, ἐν ρομφαίᾳ πεσοῦνται. (Septuagint, Prophetia Ezechielis 24:21)

Related

Derived

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION