Ancient Greek-English Dictionary Language

βέβηλος

First/Second declension Adjective; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: βέβηλος βέβηλη βέβηλον

Structure: βεβηλ (Stem) + ος (Ending)

Etym.: bhlo/s, with be- as a redupl.

Sense

  1. allowable to be trodden, permitted to human use
  2. unhallowed, impure, uninitiated in

Examples

  • καὶ ἀπεκρίθη Δαυὶδ τῷ ἱερεῖ καὶ εἶπεν αὐτῷ. ἀλλὰ ἀπὸ γυναικὸσ ἀπεσχήμεθα ἐχθὲσ καὶ τρίτην ἡμέραν. ἐν τῷ ἐξελθεῖν με εἰσ ὁδὸν γέγονε πάντα τὰ παιδία ἡγνισμένα, καὶ αὐτὴ ἡ ὁδὸσ βέβηλοσ, διότι ἁγιασθήσεται σήμερον διὰ τὰ σκεύη μου. (Septuagint, Liber I Samuelis 21:5)
  • ἐν δὲ τῇ ἡμετέρᾳ καταπτώσει ὁ θρασὺσ καὶ βέβηλοσ οὗτοσ ἐπιτηδεύει καθυβρίσαι τὸν ἐπὶ τῆσ γῆσ ἀναδεδειγμένον τῷ ὀνόματι τῆσ δόξησ σου ἅγιον τόπον. (Septuagint, Liber Maccabees III 2:14)
  • οὐ βέβηλοσ, ὦ τελέται τοῦ νέου Διονύσου . (Dionysius of Halicarnassus, De Compositione Verborum, chapter 48)
  • μή τισ πόρνοσ ἢ βέβηλοσ ὡσ Ἠσαῦ, ὃσ ἀντὶ βρώσεωσ μιᾶσ ἀπέδετο τὰ πρωτοτόκια ἑαυτοῦ. (PROS EBRAIOUS, chapter 7 181:1)
  • καὶ ταῦτα ἐξεπίτηδεσ ἀπέτεινα, οὐχ ὡσ οὐ καὶ ἓν τούτων ὁτιοῦν ἱκανὸν ὂν, ἀλλ’ ἵν’ εἰδῇσ διὰ πόσων ἀμαθὴσ εἶ τῶν ἐλέγχων καὶ ὅσων ἀθέατοσ καὶ ἀνήκοοσ δεῦρο εἰσῆλθεσ ὥσπερ τισ βέβηλοσ παντάπασιν. (Aristides, Aelius, Orationes, 32:11)
  • οἱ δὲ οἰκέται, καὶ εἴ τισ ἄλλοσ ἐστὶν βέβηλόσ τε καὶ ἄγροικοσ, πύλασ πάνυ μεγάλασ τοῖσ ὠσὶν ἐπίθεσθε. (Plato, Parmenides, Philebus, Symposium, Phaedrus, 492:4)

Related

Derived

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION