ᾠόν
Second declension Noun; Neuter
자동번역
Transliteration:
Principal Part:
ᾠόν
ᾠοῦ
Structure:
ᾠ
(Stem)
+
ον
(Ending)
Declension
Second declension
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- ἔτι καὶ ἄλλα ἔπη τέτταρά ἐστι περὶ τῶν ᾠῶν, καὶ ὡσ ἀναιρούμενοσ αὐτὰ ἐδήχθη· (Lucian, Dipsades 10:4)
- Ἄλεξισ δὲ ἡμίτομά που ᾠῶν λέγει, ᾠὰ δὲ οὐ μόνον ἀνεμιαῖα ἐκάλουν, ἀλλὰ καὶ ὑπηνέμια. (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 2, book 2, chapter 50 1:4)
- πυραμοῦσ, ἄμησ, ᾠῶν ἑκατόμβη· (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 2, book 2, chapter 50 3:5)
- ᾠῶν δὲ ῥοφητῶν μνημονεύει Νικόμαχοσ· (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 2, book 2, chapter 50 3:7)
- χηνείων δ’ ᾠῶν Ἔριφοσ· (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 2, book 2, chapter 50 3:9)
- Ἐὰν δὲ συναντήσῃσ νοσσιᾷ ὀρνέων πρὸ προσώπου σου ἐν τῇ ὁδῷ ἢ ἐπὶ παντὶ δένδρῳ ἢ ἐπὶ τῆσ γῆσ, νεοσσοῖσ ἢ ὠοῖσ, καὶ ἡ μήτηρ θάλπῃ ἐπὶ τῶν νεοσσῶν ἢ ἐπὶ τῶν ὠῶν, οὐ λήψῃ τὴν μητέρα μετὰ τῶν τέκνων. (Septuagint, Liber Deuteronomii 22:6)
- ὠὰ ἀσπίδων ἔρρηξαν καὶ ἱστὸν ἀράχνησ ὑφαίνουσι. καὶ ὁ μέλλων τῶν ὠῶν αὐτῶν φαγεῖν συντρίψασ οὔριον εὗρε, καὶ ἐν αὐτῷ βασιλίσκοσ. (Septuagint, Liber Isaiae 59:5)