Ancient Greek-English Dictionary Language

κατάπλεος

First/Second declension Adjective; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: κατάπλεος κατάπλεον

Structure: καταπλε (Stem) + ος (Ending)

Sense

  1. quite full, fouled or stained with

Examples

  • λυπούμενοσ δὲ Θησεὺσ ἐπ’ Ἀριάδνῃ καταπλέων ἐπελάθετο πετάσαι τὴν ναῦν λευκοῖσ ἱστίοισ. (Apollodorus, Library and Epitome, book E, chapter 1 16:1)
  • τὰ μὲν δὴ κνυζούμενα κατὰ τοῦ τέλματοσ ἐκυλινδεῖτο, λύκαινα δέ τισ ἐπιφανεῖσα νεοτόκοσ σπαργῶσα τοὺσ μαστοὺσ ὑπὸ γάλακτοσ ἀνεδίδου τὰσ θηλὰσ τοῖσ στόμασιν αὐτῶν καὶ τῇ γλώττῃ τὸν πηλόν, ᾧ κατάπλεοι ἦσαν, ἀπελίχμα. (Dionysius of Halicarnassus, Antiquitates Romanae, book 1, chapter 79 8:1)
  • συνεισπίπτει δὲ τοῖσ πολεμίοισ εἴσω, καὶ πᾶσα μὲν ὁπλιτῶν οἰκία νένακτο, τὰ τέγη δ’ ἦν ὕπερθεν ἀμυνομένων κατάπλεα. (Flavius Josephus, De bello Judaico libri vii, 485:2)
  • ἐν τουτέων μιῇ Ἀρίδωλισ πλέων ἥλω, τύραννοσ Ἀλαβάνδων τῶν ἐν Καρίῃ, ἐν ἑτέρῃ δὲ ὁ Πάφιοσ στρατηγὸσ Πενθύλοσ ὁ Δημονόου, ὃσ ἦγε μὲν δυώδεκα νέασ ἐκ Πάφου, ἀποβαλὼν δὲ σφέων τὰσ ἕνδεκα τῷ χειμῶνι τῷ γενομένῳ κατὰ Σηπιάδα, μιῇ τῇ περιγενομένῃ καταπλέων ἐπ’ Ἀρτεμίσιον ἥλω. (Herodotus, The Histories, book 7, chapter 195 2:1)
  • ὁ δ’ Ἡρακλείδησ, ἄνθρωποσ εὖ πεφυκὼσ πρὸσ τὸ κακόν, ἑρμαῖον ἡγησάμενοσ τὴν ἐπιταγήν, καὶ διανοηθεὶσ ἅττα δήποτ’ οὖν παρ’ αὑτῷ, μετά τινα χρόνον ὡρ́μησε καὶ παρῆν καταπλέων εἰσ τὴν Ῥόδον. (Polybius, Histories, book 13, chapter 4 3:1)

Synonyms

  1. quite full

Related

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION