Ancient Greek-English Dictionary Language

κακοδαίμων

Third declension Adjective; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: κακοδαίμων κακοδαίμων κακοδαῖμον

Structure: κακοδαιμων (Stem)

Sense

  1. having or being possessed by an evil genius/spirit.
  2. ill-starred, wretched
  3. (substantive) an evil genius

Examples

  • τοῦτο τέλοσ τοῦ κακοδαίμονοσ Πρωτέωσ ἐγένετο, ἀνδρόσ, ὡσ βραχεῖ λόγῳ περιλαβεῖν, πρὸσ ἀλήθειαν μὲν οὐδεπώποτε ἀποβλέψαντοσ, ἐπὶ δόξῃ δὲ καὶ τῷ παρὰ τῶν πολλῶν ἐπαίνῳ ἅπαντα εἰπόντοσ ἀεὶ καὶ πράξαντοσ, ὡσ καὶ εἰσ πῦρ ἁλέσθαι, ὅτε μηδὲ ἀπολαύειν τῶν ἐπαίνων ἔμελλεν ἀναίσθητοσ αὐτῶν γενόμενοσ. (Lucian, De morte Peregrini, (no name) 22:1)
  • τἀμὰ οὗτοι σπαθῶσι τοῦ κακοδαίμονοσ. (Lucian, Gallus, (no name) 29:16)
  • ἔστω γάρ, ἀπέτεμεσ τοῦ κακοδαίμονοσ Παφλαγόνοσ τὴν κεφαλήν, τί καὶ κατέπηξασ αὐτὴν ἐπὶ τῆσ σαρίσησ, ὥστε σου καταρρεῖν τὸ αἷμα; (Lucian, Dialogi meretricii, 5:8)
  • φέρε δὴ καὶ ἡμᾶσ ἔκδοσίν τινα βίου κακοδαίμονοσ προκηρύσσειν, εἶτα προσιέναι τῇ ἐργολαβίᾳ τὴν Τύχην καὶ τὴν Κακίαν διαφερομένασ· (Plutarch, An vitiositas ad infelicitatem sufficia, section 32)
  • τὴν μὲν ὀργάνων τε παντοδαπῶν κατάπλεω καὶ παρασκευῆσ πολυτελοῦσ εἰσ ἀπεργασίαν κακοδαίμονοσ ζωῆσ καὶ οἰκτρᾶσ, λῃστήρια δεινὰ καὶ πολέμουσ καὶ τυράννων μιαιφονίασ καὶ χειμῶνασ ἐκ θαλάττησ καὶ κεραυνὸν ἐξ ἀέροσ ἐφελκομένην καὶ κώνεια τρίβουσαν καὶ ξίφη φέρουσαν καὶ συκοφάντασ ξενολογοῦσαν καὶ πυρετοὺσ ἐξάπτουσαν καὶ πέδασ περικρούουσαν καὶ περιοικοδομοῦσαν εἱρκτάσ· (Plutarch, An vitiositas ad infelicitatem sufficia, section 3 1:1)

Synonyms

  1. having or being possessed by an evil genius

  2. ill-starred

  3. an evil genius

Related

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION