Ancient Greek-English Dictionary Language

φθονέω

ε-contract Verb; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: φθονέω

Structure: φθονέ (Stem) + ω (Ending)

Etym.: fqo/nos

Sense

  1. to bear ill-will or malice, bear a grudge, be envious or jealous, to envy, to feel envy, I bear, grudge for, to be grudging of
  2. to refuse, to do a thing, from envy or ill-will, to grudge, do not refuse
  3. to be envied or begrudged

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular φθονῶ φθονεῖς φθονεῖ
Dual φθονεῖτον φθονεῖτον
Plural φθονοῦμεν φθονεῖτε φθονοῦσιν*
SubjunctiveSingular φθονῶ φθονῇς φθονῇ
Dual φθονῆτον φθονῆτον
Plural φθονῶμεν φθονῆτε φθονῶσιν*
OptativeSingular φθονοῖμι φθονοῖς φθονοῖ
Dual φθονοῖτον φθονοίτην
Plural φθονοῖμεν φθονοῖτε φθονοῖεν
ImperativeSingular φθόνει φθονείτω
Dual φθονεῖτον φθονείτων
Plural φθονεῖτε φθονούντων, φθονείτωσαν
Infinitive φθονεῖν
Participle MasculineFeminineNeuter
φθονων φθονουντος φθονουσα φθονουσης φθονουν φθονουντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular φθονοῦμαι φθονεῖ, φθονῇ φθονεῖται
Dual φθονεῖσθον φθονεῖσθον
Plural φθονούμεθα φθονεῖσθε φθονοῦνται
SubjunctiveSingular φθονῶμαι φθονῇ φθονῆται
Dual φθονῆσθον φθονῆσθον
Plural φθονώμεθα φθονῆσθε φθονῶνται
OptativeSingular φθονοίμην φθονοῖο φθονοῖτο
Dual φθονοῖσθον φθονοίσθην
Plural φθονοίμεθα φθονοῖσθε φθονοῖντο
ImperativeSingular φθονοῦ φθονείσθω
Dual φθονεῖσθον φθονείσθων
Plural φθονεῖσθε φθονείσθων, φθονείσθωσαν
Infinitive φθονεῖσθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
φθονουμενος φθονουμενου φθονουμενη φθονουμενης φθονουμενον φθονουμενου

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • ἐγώ, φησίν, ὦ Δελφοί, καὶ παρὰ πᾶσι μὲν τοῖσ Ἕλλησι τοιοῦτοσ ὑπολαμβάνεσθαι ὁποῖόσ εἰμι, ἀλλὰ μὴ ὁποῖον ἡ παρὰ τῶν μισούντων καὶ φθονούντων φήμη ταῖσ τῶν ἀγνοούντων ἀκοαῖσ παραδέδωκεν, ἀντὶ τῶν πάντων ἀλλαξαίμην ἄν, μάλιστα δὲ παρ’ ὑμῖν, ὅσῳ ἱεροί τέ ἐστε καὶ πάρεδροι τοῦ Πυθίου καὶ μόνον οὐ σύνοικοι καὶ ὁμωρόφιοι τοῦ θεοῦ. (Lucian, Phalaris, book 1 1:3)
  • διὸ τῷ μὲν ἦν πέρασ τοῦ κινδυνεύειν τὸ νικᾶν τοὺσ πολεμίουσ, τῷ δὲ ἐκ τοῦ νικᾶν ὁ κίνδυνοσ ὑπὸ τῶν φθονούντων. (Plutarch, Comparison of Sertorius and Eumenes, chapter 1 3:2)
  • ὡσ δὲ ταῦτ’ ἔγνω καὶ προεῖπεν Εὐμολπίδαισ καὶ Κήρυξι, σκοποὺσ μὲν ἐπὶ τῶν ἄκρων ἐκάθισε καὶ προδρόμουσ τινὰσ ἅμ’ ἡμέρᾳ προεξέπεμψεν, ἱερεῖσ δὲ καὶ μύστασ καὶ μυσταγωγοὺσ ἀναλαβὼν καὶ τοῖσ ὅπλοισ περικαλύψασ ἦγεν ἐν κόσμῳ καὶ μετὰ σιωπῆσ, θέαμα σεμνὸν καὶ θεοπρεπὲσ τὴν στρατηγίαν ἐκείνην ἐπιδεικνύμενοσ, ὑπὸ τῶν μὴ φθονούντων ἱεροφαντίαν καὶ μυσταγωγίαν προσαγορευομένην. (Plutarch, , chapter 34 5:1)
  • περίοδοσ δὲ ἐκ μὲν ἑνὸσ κώλου συνίσταται, ὡσ τὸ τὸ γὰρ εὖ πράττειν παρὰ τὴν ἀξίαν ἀφορμὴ τοῦ κακῶσ φρονεῖν τοῖσ ἀνοήτοισ γίνεται, αἱ δὲ ἐκ δύο κώλων, ὥσπερ τὸ τὸ μὲν γὰρ ἐξ ἀρχῆσ τι μὴ δοῦναι γνώμῃ χρησαμένων ἐστὶν ἔργον ἀνθρώπων, τὸ δὲ τοὺσ ἔχοντασ ἀφελέσθαι φθονούντων. (Aristides, Aelius, Ars Rhetorica, , 4:1)
  • κρείττω τὴν ἐπὶ τοῖσ ἔργοισ δόξαν τῶν φθονούντων κατέλιπον. (Dionysius of Halicarnassus, De Demosthene, chapter 21 1:6)

Synonyms

  1. to bear ill-will or malice

  2. to be envied or begrudged

Related

Derived

Similar forms

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION