ἐγᾦμαι
Verb;
Transliteration:
Principal Part:
ἐγᾦμαι
Structure:
Etym.: crasis for e)gw\ oi)=mai
Conjugation
The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.
Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.
- ὥστ’ ἂν εἰ λέγοι παρ’ αὐτὴν Ξενοκλέησ ὁ Καρκίνου, δοκεῖν ἂν αὐτόν, ὡσ ἐγᾦμαι, πᾶσιν ὑμῖν ἄντικρυσ μηδὲν λέγειν. (Aristophanes, Thesmophoriazusae, Lyric-Scene, strophe 13)
- ἐπειράθησαν ἄνδρεσ καὶ ὑῶν καὶ ἵππων μιγνύμενοι καὶ γυναῖκεσ ἄρρεσι θηρίοισ ἐπεμάνησαν ἐκ γὰρ τῶν τοιούτων γάμων ὑμῖν Μινώταυροι καὶ Αἰγίπανεσ, ὡσ δ’ ἐγᾦμαι καὶ Σφίγγεσ ἀναβλαστάνουσι καὶ Κένταυροι. (Plutarch, Bruta animalia ratione uti, chapter, section 7 18:1)
- ὀνομάζουσι μέντοι αὐτόν, ὡσ ἐγᾦμαι, Μέλητον. (Plato, Euthyphro, Apology, Crito, Phaedo, 3:9)
- καὶ ἐπί γε τὸ ἱστάναι ἐλθόντεσ, ὡσ ἐγᾦμαι, περὶ τοῦ βαρυτέρου τε καὶ κουφοτέρου διακριθεῖμεν ἄν; (Plato, Euthyphro, Apology, Crito, Phaedo, 33:4)
- ἐπεί, ὡσ ἐγᾦμαι, εἰ ἦν ὑμῖν νόμοσ, ὥσπερ καὶ ἄλλοισ ἀνθρώποισ, περὶ θανάτου μὴ μίαν ἡμέραν μόνον κρίνειν ἀλλὰ πολλάσ, ἐπείσθητε ἄν· (Plato, Euthyphro, Apology, Crito, Phaedo, 189:5)