Ancient Greek-English Dictionary Language

βέβηλος

First/Second declension Adjective; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: βέβηλος βέβηλη βέβηλον

Structure: βεβηλ (Stem) + ος (Ending)

Etym.: bhlo/s, with be- as a redupl.

Sense

  1. allowable to be trodden, permitted to human use
  2. unhallowed, impure, uninitiated in

Examples

  • διαστεῖλαι ἀνὰ μέσον τῶν ἁγίων καὶ τῶν βεβήλων, καὶ ἀνὰ μέσον τῶν ἀκαθάρτων καὶ τῶν καθαρῶν. (Septuagint, Liber Leviticus 10:10)
  • μόνον, ἀλλὰ καὶ τῶν ἄλλων βεβήλων, οὐδένα γοῦν τῶν ἀρχαίων βεβρωκέναι διὰ τὸ τὰσ αἰσθήσεισ ἁπάσασ σχεδὸν ἐν αὐτῷ εἶναι. (Athenaeus, The Deipnosophists, Book 2, book 2, chapter 722)
  • "τῶν βεβήλων καὶ ἀμυήτων καὶ περὶ θεῶν δόξασ ἀσυγκράτουσ ἡμῖν ἐχόντων πάρεστιν · (Plutarch, De defectu oraculorum, section 161)
  • πρὶν γὰρ ἀνασχεῖν τὸν ἥλιον οὐδὲν φθέγγονται τῶν βεβήλων, πατρίουσ δέ τινασ εἰσ αὐτὸν εὐχὰσ ὥσπερ ἱκετεύοντεσ ἀνατεῖλαι. (Flavius Josephus, De bello Judaico libri vii, 168:2)
  • τῶν δὲ βεβήλων ὀλίγοσ ὁ λόγοσ. (Aristides, Aelius, Orationes, 14:2)
  • καὶ φυλάξεσθε τὰ σάββατα, ὅτι ἅγιον τοῦτό ἐστι Κυρίῳ ὑμῖν. ὁ βεβηλῶν αὐτὸ θανάτῳ θανατωθήσεται. πᾶσ ὃσ ποιήσει ἐν αὐτῷ ἔργον, ἐξολοθρευθήσεται ἡ ψυχὴ ἐκείνη ἐκ μέσου τοῦ λαοῦ αὐτοῦ. (Septuagint, Liber Exodus 31:14)
  • οἰακίζων τὸν κόσμον ἐν σπιθαμῇ χειρὸσ αὐτοῦ, καὶ πάντα ὑπακούει τῷ θελήματι αὐτοῦ, αὐτὸσ γὰρ βασιλεὺσ πάντων ἐν κράτει αὐτοῦ, διαστέλλων ἐν αὐτοῖσ ἅγια ἀπὸ βεβήλων]. (Septuagint, Liber Sirach 18:3)

Related

Derived

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION