Ancient Greek-English Dictionary Language

ἀ̄θάνατος

First/Second declension Adjective; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: ἀ̄θάνατος ἀ̄θάνατος ἀ̄θάνατον

Structure: ἀ (Prefix) + ̄θανατ (Stem) + ος (Ending)

Etym.: a_q- always in the adj. and all derivs., v. A a, fin.

Sense

  1. undying, immortal
  2. everlasting, perpetual
  3. maintained at a constant figure

Examples

  • τῶν λόγων ἢ φαύλην τινά, βουλόμενον μνημεῖα τῆσ ἑαυτοῦ διανοίασ ἀθάνατα καταλιπεῖν. (Dionysius of Halicarnassus, De Demosthene, chapter 51 3:1)
  • μὴ γὰρ ὡσ θεῷ νομίζετ’ ἐκείνῳ τὰ παρόντα πεπηγέναι πράγματ’ ἀθάνατα, ἀλλὰ καὶ μισεῖ τισ ἐκεῖνον καὶ δέδιεν, ὦ ἄνδρεσ Ἀθηναῖοι, καὶ φθονεῖ, καὶ τῶν πάνυ νῦν δοκούντων οἰκείωσ ἔχειν· (Demosthenes, Speeches, 10:1)
  • Μετὰ τοῦτον ὁ Χίλων ἔφη τὸν ἄρχοντα χρῆναι μηδὲν φρονεῖν θνητόν, ἀλλὰ πάντ’ ἀθάνατα. (Plutarch, Septem sapientium convivium, chapter, section 7 6:2)
  • τοῦ δὲ παῖσ, ὅνπερ μόνον ἀθανάτα τίκτεν ἐν Φθίᾳ Θέτισ, ἐν πολέμῳ τόξοισ ἀπὸ ψυχὰν λιπὼν ὦρσεν πυρὶ καιόμενοσ ἐκ Δαναῶν γόον. (Pindar, Odes, pythian odes, pythian 3 31:1)
  • ὁμοίωσ δὲ καὶ θνατὰ χρὴ τὸν θνατόν, οὐκ ἀθάνατα τὸν θνατὸν φρονεῖν. (Aristotle, Rhetoric, Book 2, chapter 21 6:5)

Synonyms

  1. everlasting

Related

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION