Ancient Greek-English Dictionary Language

ἀόριστος

First/Second declension Adjective; Transliteration:

Principal Part: ἀόριστος

Structure: ἀοριστ (Stem) + ος (Ending)

Etym.: o(ri/zw

Sense

  1. indefinite

Examples

  • χρὴ δὲ εἰδέναι ὅτι αἱ μὲν ἀόριστοί εἰσιν παραλείψεισ, αἱ δὲ κατ’ εἶδοσ. (Aristides, Aelius, Ars Rhetorica, , 14:2)
  • ἀόριστοι μὲν αἱ τοιαῦται, πάντα μὲν οὔτ’ ἂν ἔγωγε δυναίμην πρὸσ ὑμᾶσ εἰπεῖν οὔτ’ ἂν ὑμεῖσ βούλοισθε ἀκούειν, ὅσα ἔλαβε παρ’ ἀμφοτέρων δῶρα, μάλιστα δὲ τὸ γένοσ ποιεῖ. (Aristides, Aelius, Ars Rhetorica, , 14:3)
  • ἀόριστοι γὰρ αἱ τῶν τυράννων ἐπιθυμίαι κατὰ τὸ εἰκόσ, οἱᾶ δὴ μήτε νόμον ἔχουσαι κωλυτὴν μήτε φόβον. (Dionysius of Halicarnassus, Antiquitates Romanae, Books X-XX, book 11, chapter 41 8:1)
  • αἴτιον δὲ τοῦ εἰσ ταῦτα τιθέναι ὅτι ἀόριστόν τι δοκεῖ εἶναι ἡ κίνησισ, τῆσ δ’ ἑτέρασ συστοιχίασ αἱ ἀρχαὶ διὰ τὸ στερητικαὶ εἶναι ἀόριστοι· (Aristotle, Metaphysics, Book 11 145:3)

Related

Source: Ancient Greek entries from Wiktionary

Find this word at Wiktionary

SEARCH

MENU NAVIGATION