Ancient Greek-English Dictionary Language

θορυβέω

ε-contract Verb; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: θορυβέω

Structure: θορυβέ (Stem) + ω (Ending)

Etym.: qo/rubos

Sense

  1. to make a noise or uproar
  2. the contrary
  3. to cheer, applaud
  4. to raise clamours against, to have clamours raised against one
  5. to confuse by noise or tumult, to trouble, throw into confusion, to be thrown into confusion

Conjugation

Present tense

Active
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular θορύβω θορύβεις θορύβει
Dual θορύβειτον θορύβειτον
Plural θορύβουμεν θορύβειτε θορύβουσιν*
SubjunctiveSingular θορύβω θορύβῃς θορύβῃ
Dual θορύβητον θορύβητον
Plural θορύβωμεν θορύβητε θορύβωσιν*
OptativeSingular θορύβοιμι θορύβοις θορύβοι
Dual θορύβοιτον θορυβοίτην
Plural θορύβοιμεν θορύβοιτε θορύβοιεν
ImperativeSingular θορῦβει θορυβεῖτω
Dual θορύβειτον θορυβεῖτων
Plural θορύβειτε θορυβοῦντων, θορυβεῖτωσαν
Infinitive θορύβειν
Participle MasculineFeminineNeuter
θορυβων θορυβουντος θορυβουσα θορυβουσης θορυβουν θορυβουντος
Middle/Passive
1st person2nd person3rd person
IndicativeSingular θορύβουμαι θορύβει, θορύβῃ θορύβειται
Dual θορύβεισθον θορύβεισθον
Plural θορυβοῦμεθα θορύβεισθε θορύβουνται
SubjunctiveSingular θορύβωμαι θορύβῃ θορύβηται
Dual θορύβησθον θορύβησθον
Plural θορυβώμεθα θορύβησθε θορύβωνται
OptativeSingular θορυβοίμην θορύβοιο θορύβοιτο
Dual θορύβοισθον θορυβοίσθην
Plural θορυβοίμεθα θορύβοισθε θορύβοιντο
ImperativeSingular θορύβου θορυβεῖσθω
Dual θορύβεισθον θορυβεῖσθων
Plural θορύβεισθε θορυβεῖσθων, θορυβεῖσθωσαν
Infinitive θορύβεισθαι
Participle MasculineFeminineNeuter
θορυβουμενος θορυβουμενου θορυβουμενη θορυβουμενης θορυβουμενον θορυβουμενου

Imperfect tense

The inflection forms above were generated by rules and some usages of them were not attested.

Due to a bug of system, some forms may display wrong accents.

Examples

  • πρὸσ δὲ τὴν ὄψιν οἱ πολλοί, καίπερ μιγάδεσ ὄντεσ καὶ παρεσκευασμένοι θορυβεῖν, διέτρεσαν καὶ τὸ μέλλον ἐδέχοντο κόσμῳ καὶ σιωπῇ. (Plutarch, Brutus, chapter 18 6:1)
  • ὅμωσ δ’ οὖν ὁ Φωκίων καὶ φυγῆσ ἀπήλλαξε πολλούσ δεηθεὶσ τοῦ Ἀντιπάτρου, καὶ φεύγουσι διεπράξατο μὴ καθάπερ οἱ λοιποὶ τῶν μεθισταμένων ὑπὲρ τὰ Κεραύνια ὄρη καὶ τὸν Ταίναρον ἐκπεσεῖν τῆσ Ἑλλάδοσ, ἀλλὰ ἐν Πελοποννήσῳ κατοικεῖν, ὧν καὶ Ἁγνωνίδησ ἦν ὁ συκοφάντησ, ἐπιμελόμενοσ δὲ τῶν κατὰ τὴν πόλιν πρᾴωσ καὶ νομίμωσ τοὺσ μὲν ἀστείουσ καὶ χαρίεντασ ἐν ταῖσ ἀρχαῖσ ἀεὶ συνεῖχε, τοὺσ δὲ πολυπράγμονασ καὶ νεωτεριστάσ, αὐτῷ τῷ μὴ ἄρχειν μηδὲ θορυβεῖν ἀπομαραινομένουσ, ἐδίδαξε φιλοχωρεῖν καὶ ἀγαπᾶν γεωργοῦντασ. (Plutarch, chapter 29 3:1)
  • οὐ μὴν ἀλλὰ καίπερ τούτων οὕτωσ ἐχόντων οἰόμαι καὶ πεπεικὼσ ἐμαυτὸν ἀνέστηκα, ἂν ἐθελήσητε τοῦ θορυβεῖν καὶ φιλονικεῖν ἀποστάντεσ ἀκούειν, ὡσ ὑπὲρ πόλεωσ βουλευομένοισ καὶ τηλικούτων πραγμάτων προσήκει, ἕξειν καὶ λέγειν καὶ συμβουλεύειν δι’ ὧν καὶ τὰ παρόντ’ ἔσται βελτίω καὶ τὰ προειμένα σωθήσεται. (Demosthenes, Speeches, 4:1)
  • ὧν Λαφυστίου μὲν αὑτὸν πρόσ τινα δίκην κατεγγυῶντοσ οὐκ εἰά θορυβεῖν οὐδὲ κωλύειν τοὺσ πολίτασ· (Plutarch, Timoleon, chapter 37 1:2)
  • ἐπεὶ δὲ οἱ στρατιῶται μὴ τυχόντεσ ἡλίκων προσεδόκησαν ἐνοχλεῖν ἐβούλοντο καὶ θορυβεῖν, οὐδὲν ἔφη φροντίζειν, ἀλλὰ μᾶλλον ἀφήσειν τὸν θρίαμβον ἢ κολακεύσειν ἐκείνουσ, ὅτε δὴ καὶ Σερουΐλιοσ, ἀνὴρ ἐπιφανὴσ καὶ μάλιστα πρὸσ τὸν θρίαμβον ἐνστὰσ τοῦ Πομπηϊού, νῦν ἔφη τὸν Πομπήϊον ὁρᾶν καὶ μέγαν ἀληθῶσ καὶ ἄξιον τοῦ θριάμβου. (Plutarch, Pompey, chapter 14 5:1)

Synonyms

  1. to make a noise or uproar

  2. the contrary

  3. to cheer

  4. to raise clamours against

Derived

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION