Ancient Greek-English Dictionary Language

θεοπρόπος

First/Second declension Adjective; 자동번역 Transliteration:

Principal Part: θεοπρόπος θεοπρόπον

Structure: θεοπροπ (Stem) + ος (Ending)

Etym.: pre/pw

Sense

  1. foretelling things by a spirit of prophecy, prophetic
  2. a seer, prophet, diviner
  3. a public messenger sent to enquire of the oracle

Examples

  • γινώσκει γὰρ οὐδεὶσ ὑπὲρ ὧν ἐπέμφθησαν, οὐδὲ χρησμὸν αὐτοῖσ ὁ θεὸσ ἐξήνεγκεν, ἀλλ’ ἅμα τῷ προσελθεῖν ἐκέλευσεν ἀπιέναι τοὺσ θεοπρόπουσ· (Plutarch, , chapter 18 6:2)
  • "τέλοσ δὲ παντάπασιν ἐκταραχθεῖσα καὶ μετὰ κραυγῆσ φοβερᾶσ φερομένη πρὸσ τὴν ἔξοδον ἔρριψεν ἑαυτήν, ὥστε φυγεῖν μὴ μόνον τοὺσ θεοπρόπουσ ἀλλὰ καὶ τὸν προφήτην Νίκανδρον καὶ τοὺσ παρόντασ τῶν ὁσίων. (Plutarch, De defectu oraculorum, section 516)
  • ἐκπλαγέντασ οὖν ἀποστεῖλαι θεοπρόπουσ εἰσ Δελφούσ, οἷσ τὴν Πυθίαν εἰπεῖν ἔσχατοσ ἡρώων Κλεομήδησ Ἀστυπαλαιεύσ. (Plutarch, chapter 28 5:3)
  • ὁ δ’ ἔσ τε Πυθὼ κἀπὶ Δωδώνησ πυκνοὺσ θεοπρόπουσ ἰάλλεν, ὡσ μάθοι τί χρὴ δρῶντ’ ἢ λέγοντα δαίμοσιν πράσσειν φίλα. (Aeschylus, Prometheus Bound, episode 3:2)
  • ἐπεὶ δ’ οὔτε ἡ λίμην τὴν ἑαυτῆσ τάξιν ἀπελάμβανεν, οὔτε οἱ μάντεισ ἀκριβὲσ οὐδὲν ἔλεγον, ἀλλὰ τῷ θεῷ χρῆσθαι παρῄνουν, ἐπὶ τὸ Δελφικὸν μαντεῖον ἀπέστειλαν θεοπρόπουσ. (Dionysius of Halicarnassus, Antiquitates Romanae, Books X-XX, book 12, chapter 10 4:2)

Related

Source: Henry George Liddell. Robert Scott. "A Greek-English Lexicon". revised and augmented throughout by. Sir Henry Stuart Jones.

Find this word at Perseus Greek Word Study Tool

SEARCH

MENU NAVIGATION